Kén
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | kén, S, 16 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | nemfémek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 16, 3, p | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | citromsárga |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 32.065(5) g/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Ne] 3s2 3p4 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 6 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | (alfa) 2,08 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | (béta) 1,96 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | (gamma) 1,92 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség a f.p.-on | 1,819 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 388,36 K (115,21 °C, 239,38 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 717,8 K (444,6 °C, 832,3 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | (mono) 1,727 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | (mono) 45 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőkapacitás | (25 °C) 22,75 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | monoklin vagy rombos | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | −1, ±2, 4, 6 (erősen savas oxid) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 2,58 (Pauling-skála) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia (részletek) |
1.: 999,6 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 2252 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 3.: 3357 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 100 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 88 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 102 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Van der Waals sugár | 180 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesesség | nincs adat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektromos ellenállás | (20 °C) (amorf) 2×1015 Ω·m |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetőképesség | (300 K) (amorf) 0,205 W/(m·K) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bulk modulusz | 7,7 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mohs keménység | 2,0 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS szám | 7704-34-9 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kén a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele S, a latin sulfur kezdőbetűjéből származik, rendszáma 16. Nemfémes, íztelen, szagtalan, természetes formájában sárga kristályos szilárd anyag.
[szerkesztés] Előfordulás
A természetben elemi állapotban is előfurdul vulkángőzökben, fontosabb – a természetben megtalálható – vegyületei a szulfátok és a szulfidok. Az élethez elengedhetelenül szükséges és több aminosavban megtalálható. A levegőbe kerülő kén-dioxid (SO2) a környezetre nagyon veszélyes savvá, pl. kénsavvá (H2SO4) alakulhatnak. Ezek a csapadékok visszajutnak a felszínre, ez a savas eső. A kénsavvá alakulás folyamata:
- Kén-dioxid reakciója oxigénnel, kén-trioxid képződése közben.
- Kén-trioxid és víz egyesülése. /exoterm folyamat/
[szerkesztés] Keletkezés, előállítás
Kétféleképpen keletkezik: a kőolajfinomítás melléktermékeként, vagy a vulkánkitörések után, amikor már csak gőzölög a vulkán, akkor ebből a kigőzölgésből kicsapódik. A legnagyobb lelőhelyek így olyan országokban vannak, ahol sok a vulkán, például az USA-ban, Szicíliában, Peruban, Chilében, Japánban, vagy Mexikóban.
A ként már az ősidőkben ismerték az emberek, gondoljunk Szodoma és Gomorra katasztrófájára. A monda szerint Isten megelégelte, az emberek bűnös életvitelét, és tűz- és kénesőt bocsátott rájuk, porig égetve mindent. Ezek a városok az úgynevezett szíriai-árok mentén feküdtek, ami egy földrengésveszélyes terület. Valószínűleg a katasztrófa úgy történt, hogy a földmozgás következtében egy törésvonal jött létre, ahol a föld mélyéből izzó anyagok, ásványi sók törtek föl.
[szerkesztés] A kén felhasználása
A kén a só, a mészkő, a szén és a kőolaj mellett a vegyipar öt legfontosabb alapanyaga közé tartozik. A kén 85%-ából kénsavat állítanak elő. Mintegy 10%-át elemi állapotban használják: fehérítőszerként a textil- és papíriparban, a gumigyártásban, növényvédő szerként lisztharmat ellen, gyufagyártásra, lőpor, gyógyszerek és kozmetikai készítmények előállítására. A kénsavat műtrágyagyártáshoz használják.
Kénezés: a borászatban az üres hordók eltartásánál és a bor kezelésénél használjuk. A kénezés rendszerint úgy történik, hogy a hordóban egy kénszeletet elégetnek. A kén a levegő oxigénjével vegyül és kén-dioxiddá lesz, mely aránylag csekély mennyiségben is sok mindenféle, a bor betegségét okozó baktériumra méregként hat.
- Kén égése oxigénben, kén-dioxid képződése közben.
Az élelmiszerek csomagolásán gyakran találkozunk az E-számokkal. Például ilyen a kén-dioxid (E220), ami a tartósítószerek közé tartozik.
Based on work by