Kőolaj

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kőolaj természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett, folyékony szénhidrogének elegye. Az egyik legfontosabb ásványi erőforrás. A kőolaj magasabb szénatomszámú telített és telítetlen, szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú szénhidrogéneket tartalmaz. A Föld szilárd kérgében található.

Tartalomjegyzék

1 Felfedezése
2 Eredete
- 2.1 A kőolajcsapda
3 Előfordulás
4 Összetétel
5 Ár és világpiac
- 5.1 A volt szovjet olajpiac
- 5.2 Az amerikai olajpiac
6 Források

[szerkesztés] Felfedezése

A kőolajat már nagyon korán ismerték, természetes előfordulásaiból. Magyar nyelvű írott forrásainkban a „szurok” szó 1075-ben, az „olaj” szó 1309-ben jelent meg először. A kőolaj összetételére vonatkozó első tudományos vizsgálatot Winterl Jakab, a budai egyetem vegytan tanára végezte el 1788-ban, a muraközi kőolajat elemezte desztillációs módszerrel. A természetes előfordulásokból gyűjtögetett kőolajat kocsikenőcsként, gyógyszerként, világítási célra használták egészen a 19. századig.

[szerkesztés] Eredete

A kőolaj szerves eredetű ásvány: elhalt tengeri (növényi és állati) egysejtű élőlények (levegőtől elzárt) lebomlásának terméke. Egyes elméletek szerint a kőolaj szervetlen eredetű. Ez utóbbi állítás cáfolatai a következőek:

A kőolaj ugyanazokat az elemeket tartalmazza (pl. szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén, foszfor), mint amiket a szerves vegyületek és élőlények. Viszont ezeket az elemeket más-más arányban tartalmazzák a szerves anyagok és a kőolaj.
Azonos a nyomelemek, illetve a szén izotópjainak koncentrációja.
A kőolajban elhalt élőlények maradványait találhatjuk meg.

A képződött kőolaj azonban legtöbbször elvándorolt keletkezési helyéről. … A geológiai készletek csak a nagy koncentrációjú része hasznosítható. Ezek a készletek a kőolajcsapdának nevezett, át nem eresztő kőzetek likacsos, repedezett kőzetben gyűlik össze, amely lehet homok, likacsos-szemcsés mészkő, vagy repedezett mészkő dolomit. … Egy-egy kőolajcsapdában a szénhidrogénmezők kialakulásához legalább 1-2 millió év és 600-700 méter vastag üledékréteg szükséges. Tehát csak ott találhatunk nagy szénhidrogéntelepeket, ahol a kőolajcsapdák hosszú életűek és a földkéreg mozgásai megkímélik a csapda kőzeteit. Ilyen helyek a szárazföldi táblák nagy kiterjedésű, mozdulatlan üledékrétegeiben vagy hegységrendszerek üledékes előtereiben találhatóak. Az üledékképződés rendkívűl egyenlőtlenül oszlott meg a Földön. A globálisan legnagyobb mértékű üledékképződési folyamat az egykori Tethys területen ment végbe, a lemeztektonikai mozgások miatt, a mai kontinensek kialakulásakor a földtörténeti középkorban. A Tethys területe a Karib-tenger térsége Texastól Venezueláig, a Földközi-tenger térsége, a Közel- és Közép-Kelet, a Kaszpi-tenger és Közép-Ázsia, Dél-Kína, Indokína és Indonézia. Itt található a kőolajkészletek 70%-a.” .

[szerkesztés] A kőolajcsapda

A nagy koncentrációjú kőolaj a kőolajcsapdának nevezett, nem áteresztő kőzetek között halmozódott föl, likacsos, repedezett kőzetben. Ez lehet homok, szemcsés mészkő, vagy dolomit. A kőzet annál alkalmasabb a kőolaj tárolására, minél inkább repedezettebb, lukacsosabb (a térfogat 25-40%-a). Egy szénhidrogénmező kialakulásának ideje 1-2 millió év. Az üledékréteg vastagságának el kell érnie a 600-700 métert. Nagy szénhidrogéntelepeket csak olyan helyen lehet találni, ahol elég hosszú életűek a kőolajcsapdák, azaz a kéregmozgások megkímélik őket. Ezek a helyek a szárazföldi táblák mozdulatlan, hatalmas üledékrétegeiben, hegységrendszerek üledékes előtereiben vannak.

[szerkesztés] Előfordulás

A legnagyobb mértékű üledékképződés, az egykori Tethys kontinens területén folyt le a földtörténeti középkorban, a mai földrészek kialakulásakor. Ez a terület magában foglalta a mai Texas, Venezuela, Karib-tenger, Közel-Kelet, Közép-Kelet, Kaszpi-tenger, Közép-Ázsia, Dél-Kína, Indokína és Indonézia vidékeit. Ezeken a területeken lelhető föl a Föld kőolajkészleteinek 70%-a. A kőolaj legnagyobb előfordulási mélysége 15 km.

[szerkesztés] Összetétel

A kőolaj vegytani összetétele változatos, szénhidrogén-vegyületek keveréke. Négy fő összetevőjét lehet megkülönböztetni: paraffin, intermedier, naftén és aszfalt bázisú vegyületcsoportokból áll. Ezek változatossága okozza a kőolajfélék közti különbségeket. Megkülönböztetünk Ural, Brent, Dubai Light, Bonny Light, West Texas Intermediate (WTI) típusú kőolajat származási helyre való utalás szerint (amely utal a minőség jellegére is).

[szerkesztés] Ár és világpiac

A legdrágábban kitermelhető olaj ára jelenti azt a legmagasabb árat, amelyet még valaki hajlandó megfizetni a kőolajért. 1974 és 2000 között az Északi-tengerből kitermelt Brent-féle olaj kitermelése volt a legköltségesebb. Ez ekkor hordónként 12-14 dollár körül ingadozott. A kőolaj ára nemzetközi ár, tehát a világpiaci ár és kereslet függvényében alakul. Az egyes belföldi árakat ebből származtatják.

[szerkesztés] A volt szovjet olajpiac

A társaságoktól alacsonyabb áron vették át a kőolajat, mint amennyi a nemzetközi ár volt (rubelben számolva). Ez pazarláshoz vezetett. Nem történtek meg a szükséges beruházások sem az olajiparban.

[szerkesztés] Az amerikai olajpiac

Az USÁ-ban központi árszabályozást vezettek be. A finomítók a belföldön kitermelt kőolaj árának és az importált olaj árának súlyozott átlagát vették alapul, amikor meghatározták a különböző kőolajszármazékok és üzemanyagok árát. 1981-ben adták föl ezt a politikát, miután gazdaságilag tarthatatlannak bizonyult.