Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

¦¦ CEFTA tagállamok ¦¦ EU tagállamok 1992-ben, 2002-ben és 2007-ben, a belépés évével jelezve

A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Agreement, CEFTA) egy közép- és délkelet-európai országokat tömörítő nemzetközi kereskedelmi szervezet.

Tartalomjegyzék 1 Tagországok 2 Tagsági feltételek 3 Története 3.1 Eredeti egyezmény 3.2 CEFTA 2006 egyezmémy 4 Kapcsolatok az EU-val

[szerkesztés] Tagországok

A CEFTA-nak jelenleg két tagja van, Horvátország és Macedónia. 2007. május 1. után a szervezetbe felvételt nyer Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldávia, Montenegró, Szerbia, valamint Koszovó nevében az UNMIK, a koszovói ideiglenes ENSz-közigazgatás.

Európai Uniós csatlakozásával megszűnt Bulgária, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia tagsága.

Egyezmény tagjai		belépett	kilépett
Lengyelország		1992	2004
Magyarország		1992	2004
Csehszlovákia	Csehország	1992	2004
	Szlovákia
Szlovénia		1996	2004
Románia		1997	2007
Bulgária		1999	2007
Horvátország		2003	–
Macedónia		2006	–
Bosznia-Hercegovina		2007	–
Moldávia		2007	–
Szerbia		2007	–
Montenegró		2007	–
Albánia		2007	–
Koszovó		2007	–

[szerkesztés] Tagsági feltételek

A volt Poznani Deklaráció kritériumai:

• WTO tagság
• Társulási megállapodás az Európai Unióval egy későbbi, teljes jogú EU tagság érdekében
• Szabadkereskedelmi szerződés a jelenlegi CEFTA tagországokkal

A 2005-ös zágrábi konferencia után kialakult feltételek:

• WTO tagság vagy a WTO szabályainak teljes körű betartása
• Bármilyen EU társulási megállapodás
• Szabadkereskedelmi szerződés a jelenlegi CEFTA tagországokkal

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Eredeti egyezmény

Az eredeti CEFTA egyezményt a visegrádi négyek néven ismert országok (Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia (később Csehország és Szlovákia)) írták alá 1992. december 21-én Krakkóban. Az egyezmény 1994 júliusában lépett életbe. A CEFTA-n keresztül a tagországok a nyugat-európai intézményekkel való integrációt remélték felgyorsítani, hogy így bekapcsolódhassanak az európai politikai, gazdasági, védelempolitikai és jogi rendszerekbe, és ezáltál konszolidálják a tagországok demokratikus voltát és szabadpiaci gazdaságát.

Az egyezményt 1995. szeptember 11-én Brnóban, 2003. július 4-én Bledben bővítették ki.

Szlovénia 1996-ban csatlakozott a CEFTA-hoz, amelyet 1997-ben Románia, 1998-ban Bulgária, 2002-ben Horvátország és 2006-ban Macedónia követett.

[szerkesztés] CEFTA 2006 egyezmémy

Horvátország és Macedónia kivételével az eredeti CEFTA egyezmény tagországai mind beléptek az Európai Unióba, és így kiléptek a CEFTA-ból. Az a döntés született, hogy a CEFTA-t az összes többi balkán államra is kiterjesztik, mivel ezek már amúgy is egy sor kétoldali szabadkereskedelmi szerődést kötöttek egymással a Délkelet Európai Stabilitási Paktum keretén belül. 2006. április 6-án a bukaresti délkelet-európai miniszterelnöki csúcstalálkozón elfogadták a CEFTA kiterjesztését Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldávia, Szerbia és Montenegró tagállamokra.^[1] Ukrajna esetleges tagságáról szintén szó esett.^[2] Az újonnan kibővített egyezményt 2006. november 19-én ellenjegyezték Brüsszelben, majd a december 19-i délkelet-európai miniszterelnöki csúcstalálkozón Bukaresten írták alá.^[3]. A dokumentumot 2007. március 31-ig ratifikálják és az új CEFTA egyezmény 2007. május 1-jén lép életbe^[4]

[szerkesztés] Kapcsolatok az EU-val

Az összes korábbi tagország már kötött társulási megállapodást az EU-val, így a CEFTA a teljes jogú EU-tagság előkészítésében is segített. Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia 2004. május 1-jén vált az Európai Unió tagjává, Bulgária és Románia pedig 2007. január 1-jén. Horvátországnak még nem tűztek ki csatlakozási évet, de a csatlakozási tárgyalások már folyamatban vannak. Macedónia hivatalos EU-tagjelölt.

Az EU ajánlását követően a jövendőbeli tagországok szabadkereskedelmi zónák megalapításával készülnek a tagságra. A CEFTA-országok külkereskedelmének döntő hányada az EU tagországokkal zajlik.