Kairó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kairó

Zászlója

Polgármester

Dr. Abdul Azim Wazir

Terület
- Teljes

210 km²

Népesség
- Teljes (2005)
- Elővárosokkal
- Népsűrűség

7,438,376
15,200,000
35,420/km²

Időzóna

EET (UTC +2)

Koordináták

é. sz. 30°03′ k. h. 31°22′

Kairó (Arab: القاهرة; romanizált: al-Qāhirah) Egyiptom fővárosa, lakossága kb. 15 millió, Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa, a világ 13. legnépesebb városa. Míg a város hivatalos neve al-Qāhirah, általában csak az ország nevével illetik (Mişr, arab: مصر) amit a helyi nyelvjárásban Maşr-nak ejtenek.

Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva.

Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen többszáz műemlék típusú mecset helyezkedik el.

[szerkesztés] Történelem

641. április 9-én érkezett meg a városba az iszlám. A városba 2 évvel később érkezett az elős muzulmán uralkodó Amr ibn al-As. A 9. század végén a város a karavánutak vég és csomópontja is volt. 750-től a Bagdadi kalifátus uralma alatt volt a város. Ekkor indult a város virágzása. 969-ben Dzsáfár (a Fatimid dinasztiából) került a hatalomra, és ekkor volt egy nagy tűzvész is a városban. 970-ben kezdik el építeni az Azhar mecsetet. 973-ban a Fatimidiai Birodalom fővárosa lett.

1517. április 13-án az Oszmán Birodalom része lett. Kairó vilajetszékhely lett. 1798. július 24-én Napoleón seregeivel meghódítja a várost, de 1801. június 18-án a törökök visszaszerzik. 1869-ben a Szuezi-csatorna megnyitásával a város brit befolyás alá kerül.

1882-ben a Brit Birodalom része lesz. 1922. február 28-án lesz a független Egyiptom fővárosa.

[szerkesztés] Lakosság

A város lakosság az egyiptomi arabot beszéli. Ezt a nyelvjárást beszélik Alsó és Közép-Egyiptomban is. A turizmus miatt a lakosság többsége beszéli vagy az angolt, vagy a franciát, vagy mindkettőt.

A város lakossága muzulmán. A többség szunnita. Laknak a városban még keresztények és zsidók is. A kopt-keresztények a lakosság 10%-a.