Pakisztán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

اسلامی جمہوریہِ پاکستان
Islaami Jamhuria ay Pakstaan

(Pakisztán zászlaja) (Pakisztán címere)
Mottó: Iman, Ittehad, Nazm (Urdu: Hit, egység, fegyelem)
Hivatalos nyelvek	urdu, angol
Főváros	Iszlámábád
Legnagyobb város	Karachi
Elnök	Pervez Musharraf
Miniszterelnök	Shaukat Aziz
Terület  - Teljes  - ebből víz	34. 803 940 km² 3,1%
Népesség  - Teljes (2005)  - Népsűrűség	6. 162 419 946 202/km²
Függetlenség	Egyesült Királyságtól 1947. augusztus 14.
Köztársaság	1956. március 23.
Vallás	Iszlám
Pénznem	Pakisztáni rúpia (PKR)
Időzóna	UTC +5
Himnusz	Pak sarzamin shad bad (Áldott legyen a szent föld)
TLD	.pk
Hívószám	+92

Pakisztán egy ázsiai állam. Területe Magyarországénál több mint nyolc és félszer nagyobb.

Tartalomjegyzék 1 Nevének eredete 2 Földrajz 3 Történelme 4 Nyelvek, népek, vallások 4.1 Általános adatok 4.2 Egyéb adatok 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Egyéb adatok 6 Közlekedés 7 Kultúra

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét C. Rahmat Ali alkotta 1933-ban a muzulmán többségű dél-ázsiai országok és tartományok neveiből: Punjab, Afganisztán, Kasmír, Irán, Szind, Tucharisztán.

[szerkesztés] Földrajz

Területét keleten az Indus folyó alföldje uralja, amelynek északi része a termékeny Pandzsáb, déli része a száraz Szind. Az Industól keletre a Thar-sivatag található. Az ország nyugati része az Iráni-magasföld folytatása. Északi területeit magashegységi táj uralja, amely a Hindukus-ban megközelíti a 8000 métert.

[szerkesztés] Történelme

Az önálló pakisztáni állam 1947-ben jött létre a Brit Indiai Császárság felbomlásakor, annak muzulmánok lakta területeiből. Az ország függetlenségét 1947-ben kiáltották ki, mint a brit Nemzetközösség domíniumát. Az Indiától való különválást mindkét részről véres összecsapások követték, és nem sikerült rendezni a korábban önálló fejedelemség, Dzsammu és Kasmír hovatartozását sem. Az iszlám köztársaságot 1956-ban kiáltották ki. Az ország két, egymástól nagy földrajzi távolságra lévő részből állt, Nyugat-Pakisztánból és Kelet-Pakisztánból, amelyek India két oldalán helyezkedtek el. A két országrészt csak a közös vallás kötötte össze. A lakosság nagyobb része a keleti országrészben élt, de a politikai vezetés nyugaton összpontosult. Kelet-Pakisztán 1971-ben Bangladesi Népi Köztársaság néven kikiáltotta a függetlenségét, amit a betörő pakisztáni hadsereg megpróbált visszaszerezni. Indiai segítséggel a polgárháborút sikerült megfékezni.

[szerkesztés] Nyelvek, népek, vallások

[szerkesztés] Általános adatok

• Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelvek az angol és az urdu (arab írású hindi), de beszélik még a pandzsábit, szindit, pastut, és beludzsit.
• Népek: Az ország lakosságának 40%-a pandzsábi, 25%-a dzsát, 13%-a szindi, 15%-a pastu, 2%-a beludzsi, 5% pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
• Vallások: A népesség 97%-a mohamedán (77% szunnita, 20% síita) vallású, 3% pedig hindu és keresztény.

[szerkesztés] Egyéb adatok

• Városi lakosság aránya: 33%.
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 61 év, nőknél 63 év.
• Népességnövekedés: 2,01%.
• Írástudatlanság: 54,3%.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

• Mezőgazdaság, halászat, bányászat: Földje ásványkincsekben viszonylag szegény (kősó, kőolaj, földgáz, gipsz, kén, foszfát, magnezit, színesfémércek). A lakosság jelentős része a többnyire öntözött szántóföldeken búzát, rizst, gyapotot, cukornádat termeszt. Az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, teve) alárendelt szerepű.
• Ipar: A külföldi tőke segítségével fejlődésnek indult ipar vezető ága a textilipar, a műtrágya- és gépgyártás. A hagyományos kézműipar még napjainkban is fontos szerepet tölt be az ország életében.
• Kereskedelem: Exporttermékek: textil, felsőruházat, gyapjű, cérna, élelmiszerek, sportcikkek, szőnyegek. Importcikkek: kőolaj, kőolajtermékek, géápek, vegyipari termékek, közlekedési eszközök, élelmiszere. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Szaúd-Arábia, Egyesült Királyság, Kuvait, Kína, Japán.

[szerkesztés] Egyéb adatok

• Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 24%, ipar 25%, szolgáltatások 51%.
• Hazai össztermék (GDP)/fő: 2000 USD
• Munkanélküliség: 7,8%.
• Munkaerő: 40,4 millió fő.
• Infláció: 3,9%.

[szerkesztés] Közlekedés

A vasúthálózat hossza 8163 km, a közúthálózaté 254 410 km. A kikötők száma 2, a repülőtereké 87. Az országban a közlekedési hálózat eléggé fejletlen, habár a főútvonalak viszonylag jól ki vannak építve.

[szerkesztés] Kultúra

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan