Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Kaldera - Wikipédia

Kaldera

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Santorini műholdképe. Az óramutató járása szerint, középről: Nea Kameni; Palea Kameni; Aspronisi; Therasia; Thera
Santorini műholdképe. Az óramutató járása szerint, középről: Nea Kameni; Palea Kameni; Aspronisi; Therasia; Thera
A Kráter-tó, Oregonban
A Kráter-tó, Oregonban

A kaldera vulkanikus felszínforma, horpadály, amelyet egy vulkán önmagába roskadása hozott létre, egyfajta vulkáni kráter. Neve az "üst" jelentésű spanyol caldera szóból ered.

Tartalomjegyzék

[elrejt]

[szerkesztés] Kialakulás

A beroskadás a magmakamra kiürülése után következik be, általában egy nagy vulkánkitörés után. Ha sok magma ürül a felszínre, az utánuk maradt kamra már nem képes megtartani a felette lévő "vulkanikus épület" – maga a hegy – súlyát. A kamra szélén először szegélyrepedések képződnek, általában nagyjából kör alakban, amelyeken keresztül a vulkán mélye érintkezésbe kerül a levegővel, és amikor a kamra kiürült, a törésgyűrűn belüli kőzet beomlik. A beroskadást előidézheti egyetlen kitörés is, vagy kitörések sorozata. A teljes beomló terület lehet többszáz, vagy akár többezer négyzetkilométeres nagyságú is.

[szerkesztés] Robbanó kaldérák

Ha a magma szilicium-dioxidban gazdag, a kalderát gyakran ignimbrit (tűzárkő), tufa, riolit és más magmás kőzetek töltik ki. A szilicium-dioxidban gazdag magma nagyon viszkózus (folyós). Emiatt a magma gyakran nagy nyomású gázokat ejt foglyul. Amikor a földfelszín közelébe kerül, ezek a gázok hirtelen kitágulnak, robbanást okozva és nagy területen vulkáni hamut szórva szerteszét. További lávafolyások lökődhetnek ki és a kaldera közepét a magma egymást követő lökései gyakran kúp alakban kiemelik. A sziliciumos vagy riolitikus kaldera egy kitörés alkalmával is többszáz vagy akár többezer köbkilométernyi anyagot lökhet ki. Még a kisebb kaldera-képző kitörések is – mint a Krakatau 1883-as, vagy a Pinatubo 1991-es kitörése – jelentős felszíni pusztítással és a világ hőmérsékletének mérhető csökenésével járhatnak együtt.

Amikor 640 000 évvel ezelÅ‘tt a Yellowstone Kaldera kitört, 1000 köbkilométer anyag lökÅ‘döttki, amely beterítette egész Észak-Amerikát, helyenként két méter magasan. (Összehasonlításképpen: az Mount St. Helens 1980-as, az emberi történelemben nagynak számító kitörése mindössze 1,2 köbkilométer anyagot hozott a felszínre.) A nagy kalderakitörés ökölúgiai hatását az indonéziai Toba-tó helyén történt kitörés jól példázhatja. Ez a vulkán 75000 évvel ezelÅ‘tt 2800 köbkilométeranyagot lökött fel – ez volt a negyedidÅ‘szak, az utóbbi 1,8 millió év legnagyobb kitörése. Az 1990-es évek végén Stanley Ambrose régész azt állította, hogy a kitörés olyan vulkanikus telet okozott, amely néhányezer fÅ‘re csökkentette az akkor élÅ‘ emberk számát (lásd Toba katasztrófa elmélet). De ennél nagyobb kitörésekrÅ‘l is tudunk: a La Garita Kaldera a coloradói San Juan-hegységben 27,8 millió évvel ezelÅ‘tt egyetlen óriási kitörésben köpte ki a Fish Kanyon Tufa 5000 köbkilométeres tömbjét.

[szerkesztés] Nem robbanó kalderák

[szerkesztés] Nem vulkanikus kalderák

[szerkesztés] Nevezetes kalderák

A Pinatubo
A Pinatubo
Az alaszkai Aniakchak
Az alaszkai Aniakchak
Az izlandi Askja
Az izlandi Askja

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kaldera témájú médiaállományokat.

Angol nyelven:


Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu