Karintia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Zászló | Címer |
|---|---|
 |
 |
| Adatok | |
| Tartományi főváros: | Klagenfurt |
| Legnagyobb város: | Klagenfurt |
| ISO 3166-2: | AT-2 |
| Weboldal: | www.ktn.gv.at |
| Térkép | |
 |
|
| Politika | |
| Tartományi kormányzó | Jörg Haider (BZÖ) |
| Kormányzó pártok | BZÖ, SPÖ, ÖVP |
| Képviselői helyek megoszlása a tartományi parlamentben (36 mandátum): |
BZÖ 15 SPÖ 14 ÖVP 4 Zöldek 2 FPÖ 1 |
| legutóbbi választások: | 2004. március 7. |
| következő választások: | 2009. |
| Népesség | |
| Lakosság: | 559 404 (2001. máj. 15) |
| - sorrendben: | 9-ből a 6. legnépesebb |
| Népsűrűség: | 59 fő/km² |
| Földrajz | |
| Terület: | 9 535 97 km² |
| - ebből szárazföld: | 9364 km² (98,2%) |
| - ebből vízfelület: | 172 km² (1,8%) |
| - sorrendben: | 9-ből az 5. legnagyobb |
| Fekvés: | 46° 22' - 47° 08' n. Br. |
| 12° 39' - 15° 04' ö. L. | |
| Kiterjedés: | észak-déli irányban: 68 km |
| kelet-nyugati irányban: 177 km |
|
| Legmagasabb pontja: | 3798 m Großglockner |
| Legalacsonyabb pontja: | 348 m Lavamünd |
| Közigazgatási felosztás | |
| Körzetek: | 2 körzeti rangú város 8 körzet |
| Települések: | 132 |
| - ebből város: | 17 |
| - ebből nagyközség: | 40 |
| Térkép: Karintia közigazgatási felosztása | |
 |
|
Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya. Karintia mindenekelőtt hegyvidékéről és tavairól ismert a világban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
Karintia német neve (Karantanien) feltehetőleg kelta eredetű, ami a "carant" = barát, rokon szóból ered. Ez a megnevezés valószínűleg egy illír népcsoportra vonatkozhatott valaha, ami a bronzkorban élt ezen a területen.
[szerkesztés] Földrajz
Karintia nyugaton Kelet-Tirollal, északon és északkeleten Salzburggal és Stájerországgal, délen pedig Szlovéniával és Olaszország Friaul és Velence régióival határos. A tartomány határainak a teljes hossza mintegy 280 km-t tesz ki. A Klagenfurti-medencében, amit északról az Zentralalpen, délről pedig a Karawanken határol, fekszik a tartományi főváros, Klagenfurt. Klagenfurttól nyugatra található a Wörthi-tó, ami a többi karintiai tóval együtt a nyári turizmus legfontosabb célterülete.
Karintia hegyvidékén számos völgy található, amelyek közül a legnagyobbak a Möll, a Dráva, a Gail, a Rosen, a Juan és a Lavant völgye. Legjelentősebb folyója a Dráva. Az egykori Draukraft vízerőművei Ausztria teljes áramszükségletének 12%-át adják.
[szerkesztés] Klíma
Karintia Közép-Európa mérsékelt égövi klímazónájában található. A mediterrán klíma befolyását legtöbbször túlbecsülik. Jóllehet az Alpok fő hegyvonulata is egy választóvonal időjárási szempontból, de klíma szempontjából nem választóvonal. Déli irányban azonban jelentősen változik a klíma a domborzatnak és más helyi adottságoknak köszönhetően, ezért a klíma igen kis területen belül is igen eltérő lehet.
A Klagenfurti-medence és az azt határoló völgyek egy fontos jellemzője a hőmérséklet inverziója télen, ami azt jelenti, hogy az 1000 és 1400 méter közötti magasságban a hőmérséklet gyakran akár 15 °C-kal is magasabb, mint a völgyekben 1000 méter alatt. A hőmérsékletingadozás éves szinten a völgyekben 20-24 °C, míg a hegyekben mindössze 14-20 °C.
A középeurópai átlagnak megfelelően a csapadékminimum télen (februárban) van és a csapadékmaximum pedig nyáron. A déli részeken (Gailtal, Gailtaler Alpen, Karawanken) a délalpi hatás következtében egy második csapadékmaximum is van késő ősszel (októberben/novemberben) az adriai/genovai alacsony légnyomású területek miatt.
[szerkesztés] Gazdaság
Az EU által meghatározott BIP-ben kifejezett vásárlóerő-összehasonlításban Karintia eléri a 102,1-es indexet (EU-25:100) (2003). [1]
[szerkesztés] Mezőgazdaság
2003-ban 11 200 mezőgazdasági üzem volt Karintiában és a mezőgazdaságban 45 247 munkahely volt. 1314 üzem 22 945 hektáron az InVeKoS által megkövetelet biogazdálkodást folytatott.
[szerkesztés] Turizmus
Karintia igen kedvelt nyári turisztikai célpont. A legismertebb, legkedveltebb területei a nagy tavak, a Kärnten ist ein beliebtes Sommer-Urlaubsreiseziel. Zu den bekanntesten Zielen gehören die großen Seen Wörthersee, a Millstätter See, az Ossiacher See és a Weißensee, de az olyan kisebb tavak is igen kedveltek, mint a Faaker See, a Klopeiner See éa a Pressegger See. Nyáron a turizmus jelenti Karintia számára a legfontosabb gazdasági tényezőt. A kempinghelyek száma magasan az európai átlag felett van Karintiában, ez a gazdasági szektor termeli ki a vendégéjszakák 20%-át éves szinten. Ennek megfelelően nyáron a turizmus a vízpartok mellé koncentrálódik, de a hegyek és az alpesi tájak is igen kedvelt pihenőhelyek. A Nochberge Nemzeti Park és a Magas Tauern Nemzeti Park nem csak a természeti értékek védelmét szolgálják, de nyitottak is a nagyközönség számára.
Télen a turizmus többek között a Bad Kleinkirchheimben, Naßfelden, Innerkremsben és a Gerlitzenen lévő síközpontoknál koncentrálódik. Ezeket a központokat elsősorban az osztrák, német és olasz turisták látogatják.
A klagenfurti repülőtér kiépítésével Karintiának az utóbbi években sikerült a nemzetközi turizmus vérkeringésébe is bekapcsolódnia. A vendégéjszakák száma összesen kb. 13 millió éves szinten. Mivel az alkalmazottak mintegy 20 %-a dolgozik a turizmusban, ezért erős szezonális ingadozások mutatható ki a munkanélküliségi ráta alakulásában.
[szerkesztés] Népesség
| Népesség alakulása | |
|---|---|
| Dátum | Lakosok száma |
| 1990. 12. 31. | 367 324 |
| 1923. 03. 07. | 370 432 |
| 1939. 05. 17. | 460 946 |
| 1951. 06. 01. | 474 764 |
| 1961. 03. 21. | 495 226 |
| 1971. 05. 12. | 525 728 |
| 1981. 05. 12. | 536 179 |
| 1991. 05. 15. | 552 421 |
| 2001. 05. 15. | 559 404 |
Karintiában a népesség nagyrésze a Klagenfurti medence területén lakik, Villach és Klagenfurt között.
Karintia lakosságának többsége német anyanyelvű. A tartomány déli részein azonban jelentős számú (a 2001-es népszámlálás szerint 14 010 fős) szlovén anyanyelvű kisebbség is él (mindenekelőtt Villach-Land, Klagenfurt-Land és Völkermarkt körzetekben). A kétnyelvű helységnévtáblákról folyó vita itt is igen nagy indulatokat váltott ki.
[szerkesztés] Vallások
| Vallások | ||
|---|---|---|
| Felekezet | Karintia | Ausztria |
| Római katolikus | 77,2% | 73,7% |
| Evangélikus | 10,3% | 4,7% |
| Iszlám | 2,0% | 4,2% |
| Ortodox | 0,8% | 2,2% |
| Felekezet nélküli | 7,9% | 12,0% |
A népesség legnagyobb része a római katolikus egyházhoz tartozik, de az evangélikus valláshoz tartozók részaránya 10,3 %-kal Burgenland után itt a második legnagyobb Ausztriában.
A katolikus Gurk egyházmegye (latin nevén Dioecesis Gurcensis) kiterjedésében gyakorlatilag megegyezik Karintia tartománnyal. A tartomány védőszentje Szent József (ünnepe március 19-e) és Gurki Szent Hemma (ünnepe június 27-e).
[szerkesztés] Híres emberek
- Arnulf von Kärnten - Hl.-római császár
- Ingeborg Bachmann - költő, író
- Bernhard von Spanheim - Karintia hercege
- Janko Ferk - költő, író
- Gregor V. (Brun von Kärnten) - pápa
- Peter Handke - író
- Heinrich Harrer - hegymászó
- Franz Schneeweiß - festő, szobrász
- Giselbert Hoke - festő
- Udo Jürgens - zeneszerző, előadóművész
- Franz Klammer - sífutó
- Josef Klaus - kancellár
- Dagmar Koller - musical- és operettsztár
- Johann Kresnik - táncos, koreográfus és színházigazgató
- Martin Kušej - színház- és operaigazgató
- Arthur Lemisch - politikus
- Switbert Lobisser - festő, fafaragó
- Janko Messner - író
- Josef Friedrich Perkonig - író
- Markus Pernhart - festő
- Wolfgang Petritsch - diplomata
- Antonia Rados - újságíró
- Otto Scrinzi - orvos, politikus
- Josef Stefan - fizikus
- Peter Turrini - író
- Viktor Weber Edler von Webenau - tábornok
- Josef Winkler - író
[szerkesztés] Történet
Karintia történetének kezdetei a kőkorig nyúlnak vissza. Az ókorban a mai Karintia tartomány területén Noricum névvel jött létre az első államalakulat, ami később római provincia lett Regnum Noricum néven. Miután a szlávok i. sz. 600 körül elűzték a rómaiakat, létrehozták saját államukat, Karantanient, ami azonban előbb bajor, majd frank befolyás alá került. 743-tól 907-ig a frank királyok és császárok uralkodtak a vidéken, míg végül Karintia újra a Bajor Hercegség része lett.
976-tól kezdve Karintia önálló hercegség lett egészen 1335-ig. Erre az időszakra esik számos kolostoralapítás, valamint a kastélyok és várak építésének az ideje. 1335-ben IV. Lajos átadta Karintiát a Habsburgoknak, akik egyesítették Ausztriával, Stájerországgal és Krainával.
Ezt követően a 18. századig előbb a török elleni háborúkat és a parasztfelkeléseket kellett a tartománynak elviselnie, majd a reformáció és az ellenreformáció következményeit. Mária Terézia uralkodása alatt értek meg azok 18. századi reformok, amelyek korlátozták a különböző gazdasági csoportok hatalmát, és biztosították a parasztok számára a földjükhoz való jogot. Ezek a reformok azonban Karintia adminisztratív önállóságát is megszüntették. A tartomány fejlődésében egy újabb visszaesést jelentettek a napóleoni háborúk 1797-től kezdődően, amelyek végül oda vezettek, hogy 1809-re egész Felső-Karintia Franciaországhoz tartozott. Azonban már 1813-ban felszabadították a tartományt és habsburg királyságot hoztak rajta létre Illíriai Királyság néven.
Az 1848-as forradalom után Karintia 1849-ben újra önállóságot kapott és helyreállították a tartomány egységét is. 1867-től 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia részét képezte önálló hercegségként. Az első világháború elvesztését követően Karintia jelentős területeket vesztett délen, ekkor alakult ki a tartomány mai határa. Karintia ettől kezdve az Osztrák Köztársaság tartománya.
[szerkesztés] Politikai élet
A karintiai tartományi gyűlés egy egykamarás parlamentből, a Kärntner Landtagból áll, amelynek 36 választott képviselője van, akiket öt évre választanak meg. Az üléseket a három tartományi gyűlési elnök egyike vezeti, akiket a tartományi gyűlés választ meg. A parlament Klagenfurtban ülésezik.
A végrehajtó hatalom egy tartományi kormányból áll, a kormányt pedig tartományi kormányzó vezeti. A tartományi parlament minden frakciója képviselve van a tartományi kormányban (ha az adott frakció elér egy bizonyos nagyságot). A tartományi parlament jelöli ki a kormányzati képviselőket, a tartományi kormányzó esetében a megválasztás módja többségi elven működik, a többi kormányzati képviselő esetében pedig listás választást alkalmaznak. A tartományi kormányzatnak hét tagja van: a tartományi kormányzó, a kormányzó két helyettese és négy tanácsos. Jelenleg a következő személyek töltik be ezeket a posztokat (2006. március):
- Tartományi kormányzó dr. Jörg Haider (BZÖ)
- Tartományi kormányzóhelyettes Martin Strutz (BZÖ)
- Tartományi kormányzóhelyettes Gabriele Schaunig-Kandut (SPÖ)
- Tartományi tanácsos Wolfgang Schantl (SPÖ)
- Tartományi tanácsos Gerhard Dörfler (BZÖ)
- Tartományi tanácsos Reinhart Rohr (SPÖ)
- Tartományi tanácsos Josef Martinz (ÖVP)
Önkormányzati szinten a polgármestert közvetlenül választják.
[szerkesztés] Kulturális élet
[szerkesztés] Irodalom
Az utóbbi években néhány karintiai író nemzetközi elismerést és hírnevet szerzett. Az 20. század elején pedig Josef Friedrich Perkonig, Dolores Visér és Gerhart Ellert értek el ismertséget.
A második világháború után előbb lírikusok, mint Ingeborg Bachmann, Michael Guttenbrunner ésChristine Lavant tűntek fel, majd őket Peter Handke, Gert Jonke, Josef Winkler und Peter Turrini követték, akik nagyon kritikus hangot ütöttek meg saját hazájukkal szemben is. Josef Winkler például a Das wilde Kärnten című trilógiájában. A karintiai irodalom további jelentős képviselői többek között Janko Messner, Lydia Mischkulnig, Werner Kofler, Janko Ferk, Antonio Fian és Gustav Januš.
A szlovén irodalom elterjedését elsősorban a karintiai Mohorjeva/Hermagoras, Drava kiadók, illetve a Lojze Wieser által alapított Wieser-Verlag segítik elő. A többségi nemzet legfontosabb kiadói pedig a Johannes Heyn, a Carinthia és a Kärntner Nyomda és Kiadóvállalat.
Karintia legjelentősebb irodalmi seregszemléje a „Tage der deutschsprachigen Literatur“, azaz a „Németnyelvű irodalom napja“ Klagenfurtban, amit sokan az Ingeborg-Bachmann-díjról ismernek, amit 1977 óta ítélnek oda, elsősorban a fiatal szerzők támogatására.
[szerkesztés] Közigazgatás
Karintia nyolc igazgatási körzetre, illetve két körzeti rangú városra van felosztva. A két igazgatási szempontból különálló városon, Klagenfurton és Villachon kívül még további 130 település található Karintiában.
| Körzet, ill. körzeti jogú város | Rendszám kezdőbetűi |
Terület | Lakosok száma (VZ 2001) |
Települések száma összesen |
ebből | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Város | Falu | ||||||
| Feldkirchen körzet | FE |
558,56 km² | 30.273 | 10 | 1 | - | |
| Hermagor körzet | HE |
808,02 km² | 19.757 | 7 | 1 | 2 | |
| Klagenfurt | K |
120,11 km² | 90.141 | 1 | 1 | - | |
| Klagenfurt-Land körzet | KL |
765,59 km² | 56.391 | 19 | 1 | 5 | |
| Sankt Veit körzet | SV |
1.493,67 km² | 58.742 | 20 | 4 | 9 | |
| Spittal körzet | SP |
2.763,99 km² | 81.719 | 33 | 3 | 9 | |
| Villach | VI |
134,89 km² | 57.492 | 1 | 1 | - | |
| Villach-Land körzet | VL |
1.009,33 km² | 64.698 | 19 | - | 9 | |
| Völkermarkt körzet | VK |
907,49 km² | 43.575 | 13 | 2 | 3 | |
| Wolfsberg körzet | WO |
973,79 km² | 56.611 | 9 | 3 | 4 | |
A lakosság száma, illetve a terület alapján Karintia tíz legnagyobb városa, illetve települése a következő:
|
|
[szerkesztés] Hivatkozások
- Alexander Sattmann: Kärnten verstehen. Leykam, Graz 2006. ISBN: 3-7011-7566-7
- Amt der Kärntner Landesregierung: Statistisches Handbuch des Landes Kärnten. 50. Jahrgang 2005: Daten 2004. Johannes Heyn, Klagenfurt 2005, ISBN 3-7084-0176-X
- Wolf Bachmann Urlaub in Kärnten Albert Langen - Georg Müller Verlag GmbH, München - Wien 1983; ISBN 3-7844-7927-5
- Dehio Kärnten. Verlag Anton Schroll & Co, Wien 2001, ISBN 3-7031-0712-X
- Paul Mildner, Helmut Zwander (Hg.): Kärnten - Natur. Die Vielfalt eines Landes im Süden Österreichs. Verlag des Naturwissenschaftlichen Vereins für Kärnten. 2. Auflage, Klagenfurt 1999, ISBN 3-85328-018-8
- Herbert Stejskal KÄRNTEN Geschichte und Kultur in Bildern und Dokumenten - Von der Urzeit bis zur Gegenwart.; Universitätsverlag Carinthia, Klagenfurt 1985; ISBN 3-85378-220-5
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Based on work by