Kiskörút (Budapest)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Kiskörút Budapest belvárosának egyik fontos útvonala, mely egy körívet alkot a Deák Ferenc tér és a Fővám tér között. Három útszakasz alkotja, északról délre haladva az V. és VII. kerületben futó Károly körút (volt Tanács körút), az V. és VIII. kerületben futó Múzeum körút és a V. és IX. kerületben futó Vámház körút (volt Tolbuhin körút). Az V. kerület egyik határvonala. A Nagykörúttal ellentétben déli részén érinti a Dunát.
A Kiskörút mintegy 1,5 kilométer hosszú, közepén a 47-es, 49-es villamos halad. Szélessége az északi részén 55 méter, ami a déli részén 27 méterre szűkül. Északon a Deák Ferenc térről indul, áthalad az Astorián és a Kálvin téren, és a Szabadság híd pesti hídfőjénél, a Fővám téren fejeződik be. A nagyobb utak közül keresztezi a Rákóczi utat az Astoriánál és az Üllői utat a Kálvin téren. A Deák Ferenc téren találkozik a három jelenlegi metróvonal, az Astorián megáll a 2-es metró, a Kálvin téren pedig a 3-as metró. A majdani 4-es metrónak is lesz állomása a Fővám téren és a Kálvin téren.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Vámház körút
Első nevét az 1780-as évek végén kapta. A sok itt élő hentesről Fleischhacker Gassének nevezték, amit a XIX. század elején Mészáros utcára magyarosítottak. 1875-ben felépült a Fővámház a Duna partján és ettől kezdve ez az útszakasz a Vámház körút nevet viseli. 1915-től Ferdinánd körút (Ferdinánd bolgár cárról). 1919-től ismét Vámház körút egészen 1942-ig, mikor is Horthy Istvánról keresztelték el. 1945-ben Tolbuhin marsall lesz a névadó, és ez a név egészen a rendszerváltásig meg is maradt, amikor visszakapta a Vámház körút nevet.
[szerkesztés] Múzeum körút
A XVIII. században Land Strasse, azaz Országút névre hallgatott (amelyet a mai Múzeum körút, Károly körút és Bajcsy-Zsilinszky út együttesen képezték). 1874-ben döntött úgy a Közmunkatanács, hogy az útszakaszt három szakaszra osztja és szakaszonként nevezi el. Ekkor már 28 éve ott állt a Nemzeti Múzeum, így kézenfekvő volt, hogy az előtte haladó útszakasznak méltó névadója lesz. 1915 és 1918 között a Mehmed szultán út nevet viselte az I. világháborús szövetséges Törökország uralkodójának tiszteletére.
[szerkesztés] Károly körút
Miután a Közmunkatanács 1874-ben (lásd feljebb: Múzeum körút) úgy döntött, hogy az addig Országút névre hallgató útszakaszt három szakaszra osztja és külön-külön névvel látja el őket, a Múzeum körút és a Bajcsy-Zsilinszky út közé eső útszakasz az ott álló Károly kaszárnyáról (ma a Főpolgármesteri Hivatal) nevezte el. 1916-ban a IV. Károly király út nevet kapta a frissen megkoronázott utolsó Habsburg király tiszteletére. 1918-ban Népakarat körút, majd Népkörút névre keresztelik, amit 133 napig visel, majd 1919-ben visszakapta a Károly körút nevet. 1926-ban ismét Károly király nevét viseli egészen a II. világháború végéig. 1945-től Somogyi Béla útnak hívják, egészen 1953-ig, mikor is a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a Tanács körút névvel illeti. Az útszakasz 1991-ben kapja vissza a Károly körút nevet.
[szerkesztés] Épületek a Kiskörút mentén...
[szerkesztés] ...egykor...
- Itt állt 1837-től a Pesti Magyar Színház, melyet 1840-ben Nemzeti Színházra kereszteltek) az Astoriánál a Szállóval szemben a Rákóczi út (akkor még Kerepesi út) és a Kiskörút sarkán. 1908-ban - az addig megannyi változtatáson és bővítésen átment épületet életveszélyesnek nyilvánították és bezárták. Bővebben itt
- a mai Múzeum körút két végén állt a korabeli Pest két hírhedt fogadója: a Zrínyi és a Két Pisztoly
[szerkesztés] ...és ma
- Astoria Szálló az Astorián
- Dohány utcai zsinagóga
- Belvárosi Színház (Károly krt. 3/a)
- az ELTE BTK (korábban ELTE TTK) Múzeum körúti épületegyüttese
- a Fővám téri neogótikus Nagyvásárcsarnok
- a Magyar Nemzeti Múzeum
- Múzeum krt. 5., átjáróház: Az egyik utolsó megmaradt épület, amelynek udvarán még fakockák vannak (tehát nem kockakő)
- Kelet-Nyugat Üzletközpont (VIII. kerület, Rákóczi út 1.) – 1991-ben nyílt irodaház.
- a Főpolgármesteri Hivatal
)
Based on work by