Budapesti metró
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Üzemben lévő metróvonalak
Metróvonal | Vonal | Nyitás | Hossz | Állomások |
---|---|---|---|---|
Vörösmarty tér ↔ Mexikói út | 1896 | 5 km | 11 | |
Déli pályaudvar ↔ Örs vezér tere | 1970 | 10 km | 11 | |
Újpest Központ ↔ Kőbánya-Kispest | 1976 | 18 km | 20 |
- M1 – Millenniumi Földalatti Vasút (népszerű nevén: „földalatti”, illetve „kisföldalatti”)
A kontinens legelső elektromos földalatti vasútja. 1896-ban építették a világkiállítás számára. 1973-ban új szerelvények érkeztek a vonalra és meghosszabbították a Mexikói útig. Rákosrendezőig való meghosszabbítása a távlati tervek közt szerepel. Az első Európai földalatti vasút Londonban 1863-ban épült meg, ám ez még gőzhajtású volt. Kép A Földalatti részletes története
- M2 – Kelet–nyugati metróvonal (népszerű nevén: „piros metró”)
1970-ben adták át első szakaszát a Deák Ferenc tér és Fehér út között. Ebben az időben csak kapukon keresztül lehetett bejutni a metró állomásaira. A vonal eredetileg csak a Stadionok állomásig tartana, a középső két vágányon metró, a szélső két vágányon pedig HÉV közlekedne. Ez az elképzelés még ma is elterjedt a köztudatban, ám sajnos a megvalósítási költségeihez képest nem oldaná meg az átszállási problémákat. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület a Gödöllői HÉV-vel való összekötését szorgalmazza. 2004-ben elkezdődött a vonal felújítása. A vonal állomásai teljesen egységesek lesznek, ami a tájékozódást megnehezíti.
- M3 – Észak–déli metróvonal (népszerű nevén: „kék metró”)
Ezen a vonalon már kiépítették az automatikus vonatvezető rendszert, ennek segítségével egy személy is vezetheti a szerelvényeket. A vonalat eredetileg Káposztásmegyerig tervezték, amely szakasza még ma sem épült meg. A vonal Ferihegyi repülőtérig való meghosszabbítása is szóba került már. A 2-es metró után ezt a vonalat is felújítják majd.
2-es és 3-as metró részletes története
[szerkesztés] Tervezett metróvonalak
- M4 – Dél-Buda–Rákospalota metróvonal („zöld metró”)
A négyes metró építését eredetileg 1978-ban kellett volna elkezdeni. A tervezésre az évtizedek során rengeteg pénzt költöttek. Távlatban meghosszabbítanák a Virágpiacig, Újpalotáig és Budafok irányába, ám ezeknek a szakaszoknak az elkészülése nagyon bizonytalan. A vonalon 80 méteres peronokat építenének ki, egyes vélemények szerint 120 méteresre lett volna szükség. A tervek szerint 2009-ben adják át az első szakaszt, ám ez előreláthatólag csúszni fog. A 4-es metró részletes története
- M5 – Észak–déli regionális gyorsvasút
A vonal építését az ígéretek szerint már 2007-ben megkezdik. Kaszásdűlő és Könyves Kálmán körút között lesz majd a földalatti szakasza, a felszíni szakaszokat a jelenlegi Szentendrei-, Csepeli- és Ráckevei HÉV képezik majd. Az első szakaszát várhatóan a Csepeli HÉV meghosszabbításaként az Astoriáig építik ki.
[szerkesztés] Szerelvények
A Millenniumi Földalatti Vasút vonalán jelenleg Ganz csuklós típusú alacsonypadlós szerelvények közlekednek. A közeljövőben ezeknek a cseréje is megtörténik egyterű szerelvényekre.
Magyarország többször is próbálkozott metrókocsik gyártásával. Összesen két magyar típusú metró létezett. A Ganz-P-t még a 2-es metró első szakaszára tervezték, ám ameddigre átadták a forgalomnak, a kocsik már elavultnak számítottak, így sajnos szétvágták őket. A másik típus a sokak által ismert fehér színű Ganz-Hunslet G2, amely régebben a 3-as metró vonalán közlekedett. Kivonták a forgalomból, mivel egy prototípusnak költséges pótolni az alkatrészeit.
A budapesti metró M2 és M3 vonalának szerelvényeinek nagy részét jelenleg az orosz gyártmányú metrókocsik képezik. Ezeken belül több típus létezik:
- Ev – 100-as kocsiszámmal megjelölt Budapest számára legelsőnek legyártott kocsik.
- EvA – az Ev szerelvények felújított változatai, a rózsaszín utastere miatt „Barbi” néven ismert a köztudatban.
- Ev3 – az Ev szerelvényektől csak a jobb teljesítményében különbözik.
- 81–717 – az elején lévő fekete borítás miatt könnyű megkülönböztetni az Ev szerelvényektől. Nagyobb teljesítményű, belső kocsjai vezetőfülke nélküliek. 2000-ben két új szerelvény érkezett az orosz államadósság terhére, melyek típusszáma 81–717M, a jellegzetes homlokfali lámpái miatt a köztudatban „vízipók” néven ismert.
[szerkesztés] Állomások
M 1
|
M 2
|
M 3
Megjegyzés: csak az állomások korábbi nevei vannak feltüntetve (a helyszíneké nem)
|
[szerkesztés] Deák Ferenc téri metrómúzeum
A Deák Ferenc téren az 1-es vonal alagútját át kellett helyezni, így az eredeti alagút egy részének felhasználásával múzeumot alakítottak ki. Itt több eredeti motorkocsi látható, valamint dokumentumok, tárgyak, jelzőberendezések, modellek a budapesti metróval kapcsolatban.
[szerkesztés] PC Játék a budapesti metróról
A budapesti metró valósághűen lemodellezett vonalait számítógépen is végigjárhatjuk. A metróvonalakat és a járműveket innen tölthetjük le. A pályákhoz szükséges szoftver honlapja pedig itt található.
[szerkesztés] Lásd még
- Metró
- Bukaresti metró
- Budapest tömegközlekedése
- Phenjani metró
- Szófiai metró
- Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A metrót üzemeltető BKV Rt honlapja
- metros.hu - honlap a budapesti metróról
- metró.lap.hu linkgyűjtemény
- Budapest Metró térkép
- Budapest tömegközlekedési térképe
- Dokumentumfilmek a budapesti metróról
|
|||
---|---|---|---|
Millenniumi Földalatti Vasút (M1) | 2-es metró (M2) | 3-as metró (M3) | 4-es metró (M4)* | Észak–déli regionális gyorsvasút (M5)* | |||
*tervezett vagy épülő vonalak |