Lucius Septimius Severus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lucius Septimius Severus (Leptis Magna, 146. április 11. – Eboracum, 211. február 4.) az ókori Római Birodalom császára 193 és 211 között, a Severus-dinasztia megalapítója.

Tartalomjegyzék 1 Származása, ifjúkora 2 A hatalom megszerzése 3 Uralkodása 4 Egyéb intézkedései 5 Források

[szerkesztés] Származása, ifjúkora

Septimius Severus 146. április 11-én született az Africa tartomány északkeleti partjainál fekvő Leptis Magna városában. Tanulmányait Rómában végezte. A senatori méltóságot rokona közbenjárása által szerezte meg. Majd különféle magasrangú állami és katonai tisztségeket töltött be. Commodus császár megbízásából 191-ben a pannoniai legiók parancsnoka lett.

[szerkesztés] A hatalom megszerzése

Miután Pertinax császár rövid ideig tartó uralmának a császári testőrség, a praetorianusok lázadása véget vetett, a hatalomra egy dúsgazdag senator, Marcus Didius Iulianus került, aki hatalmas pénzösszeggel megvásárolta a praetorianusok támogatását.

Ennek következtében a pannoniai legiok 193. április 9-én Carnuntumban császárrá kiáltották ki Septimius Severust. Hasonlóképpen Pescennius Niger a syriai legiok, valamint Clodius Albinus a britanniai legiok támogatásával indultak el a császári trónért folyó küzdelemben. Severus hadai élén bevonult Rómába, s a praetorianusok meghátrálása miatt könnyűszerrel megdöntötte Marcus Didius Iulianus hatalmát.

Első intézkedései Pertinax császár gyilkosainak megbüntetésére és a császári testőrség átszervezésére vonatkoztak. A praetorianus sereg átszervezése főként a megbízható pannoniai legiokból történt. Amíg seregével keleten vetélytársa Pescennius Niger ellen küzdött és a döntő győzelmet 194-ben Issos-nál megszerezte, addig hatalmát Clodius Albinussal megosztotta, átengedve számára néhány nyugati tartományt. Győzelme után azonban Albinus ellen fordult, s Lugdunum mellett 197-ben legyőzte másik vetélytársát is. Az egyeduralom elérését követően Rómában kivégeztetett 40 Albinushoz hű senatort.

[szerkesztés] Uralkodása

A második keleti, parthusok ellen irányuló hadjáratában 198-ban Seleucia és Ctesiphon városok elfoglalásával Mesopotamia tartomány a Római Birodalom részévé vált.

Rómába csak 203-ban tért vissza, s ekkor tiszteletére a Forumon háromnyílásos diadalívet emeltek, melynek domborművei többek között a parthusok feletti győzelmét, Ctesiphon elfoglalását ábrázolják. Ezenkívül 204-ben diadalívet emeltek Rómában tiszteletére a pénzváltók, bankárok is.

Septimius Severus ezen időszakban Rómában a Palatinuson fürdőket és parkot létesített, valamint 206-ban további közfürdő építésébe kezdett. A több mint 100 000 m² területen fekvő 1500 személy befogadására alkalmas közfürdőt, mely Caracalla thermái néven ismeretes, utóda Caracalla avatta fel.

208-ban Britannia tartományba ment, s utolsó éveit e tartomány határainak védelmével töltötte. Eboracum városában halt meg 211. február 4-én.

[szerkesztés] Egyéb intézkedései

• A senatus hatalmának csökkentése. Katonai uralom bevezetése.
• Pannoniában Carnuntum, Aquincum és Siscia, Dacia-ban Potaissa városokat colonia rangra emelte.
• Adóreformok bevezetése.
• Gazdaságpolitikája nagymértékű pénzromlást okozott. Az árak háromszorosára emelkedtek.
• A keresztények üldözése.

[szerkesztés] Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.

Előző uralkodó: Didius Julianus

Római császár 193 – 211

Következő uralkodó: Caracalla