Nicolae Ceauşescu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nicolae Andruţă Ceauşescu, (Scorniceşti, 1918. január 26. – Târgovişte, 1989. december 25.) román kommunista vezető 1965-től kivégzéséig.

Született Scorniceşti faluban, az Olténiai Olt megyében, Romániában.

Tartalomjegyzék 1 Ceauşescu, a politikus 2 Ceauşescu, a "Kárpátok géniusza" 3 Ceausescu, a faluromboló 4 Ceauşescu, az építész 5 Ceauşescu, a vádlott

[szerkesztés] Ceauşescu, a politikus

Az illegális Román Kommunista Pártba 1932-ben lépett be, részt vett az Antonescu-rezsim elleni harcban és 1936-38-ban és 1940-ben is letartóztatták. A börtönben Gheorghe Gheorghiu Dej volt a cellatársa , aki 1952-ben az ország vezetője lett és támogatta Ceausescu pályáját. 1944-ben megszökött a börtönből, majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkára lett. 1947-ben mezőgazdasági, 1950-54 közt honvédelmi miniszterhelyettes, Gheorghiu-Dej alatt a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára volt, majd a párthierarchia második embere lett. 1965-ben, Gheorghiu-Dej halála után, követte őt a kommunista párt élén, mint titkár, majd főtitkár. 1967-től az Államtanács elnökévé, államfővé is megválasztották. Független, nacionalista politikájával nagy népszerűséget szerzett. Az 1960-as években gyakorlatilag megszüntette a román részvételt a Varsói Szerződés katonai szövetségében.

[szerkesztés] Ceauşescu, a "Kárpátok géniusza"

Magát a „Kárpátok géniuszának” tartotta. Feleségével, az ország tudományos életét irányító Elena Ceauşescuval együtt, a számos nyugati egyetem díszdoktorává avatták. A román diktátor egyike volt a keleti blokk azon kevés politikusainak, akiket nyugaton a "jó kommunisták" közé soroltak. Külföldi népszerűségét egyrészt az ország államadóssága visszatörlesztésének (amivel végképp nyomorba taszította országát), másrészt pedig annak köszönhette, hogy a szocialista országok közül egyedül Románia küldött sportolókat a Szovjetunió által bojkottált 1984-es Los Angeles-i olimpiára.

Mindezek mellett saját népe körében leírhatatlan gyűlölet övezte, amit még a sokszor a sztálini mintát is túlszárnyaló személyi kultusz sem tudott minden esetben palástolni. Számtalan könyv, vers, film, festmény készült a mindenható diktátor és felesége magasztalására.Sőt, még az iskolai tankönyvekben is szerepelnie kellett a képének.

Személyes kezdeményezése volt a "Megéneklünk Románia"(Cintarea Romaniei) fesztiválok szervezése. Abból a célból, hogy a román népet ismét naggyá tegye, megtiltotta a fogamzásgátlók használatát. Ennek eredményeképp nyomorúságos árvaházak teltek meg a nem kívánt gyermekekkel, illetve sok gyermek megfertöződött az AIDS-el.^[forrás?]

[szerkesztés] Ceausescu, a faluromboló

1988. április 29-én Ceausescu bejelentette, hogy az ezredfordulóig végrehajtják az ún. település-szisztemalizálási tervet. Ez a „szisztemalizálás” nem csak a falvakat, hanem az erdélyi városokat és a magyarlakta falvakat is érintette. 1988. június 27-én Budapesten 40-50 ezren tiltakoznak a Hősök terén a tervezett falurombolás ellen. Másnap válaszként Bukarest – egyoldalú döntésként – bezárta a kolozsvári magyar konzulátust. Végül 1988. augusztus 28-án Aradon találkozott Grósz Károly és Ceausescu, a több mint 8 órás találkozó nem hozott eredményt.

[szerkesztés] Ceauşescu, az építész

Ceauşescu országa kilátástalan gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyva, óriási szabású építkezésekbe kezdett a fővárosban, hogy Bukarestet saját megalomán ízlése szerint formálja át: a város központjában egész kerületeket dózeroltatott el, hogy helyükbe a diktatúrának kedves szocialista-realista stílusú épületeket emeljen. Miközben az ország népe éhezett, Ceausescu egy mesterséges dombon márvány palotát építtetett magának, melyet a párizsi Champ-Elyséesnél pár méterrel szélesebb sugárút köt össze a városközponttal. Hasonló stílusban építtette felesége számára a Tudományos Akadémiát és a Nemzeti Könyvtárat is, bár az utóbbi átadását már elsöpörte az 1989-es forradalom.

Ceauşescu tervei között szerepelt, hogy a város lakóinak napi élelmezését központilag, a Nagy Bukaresti Menzán bonyolítsa le. Ez sem valósulhatott meg, de a 20 emeletes szerkezetkész Menzát csak a közelmúltban bontották le.

A román fővárosra mind a mai napig rányomja bélyegét a diktátor építészeti stílusa, bár az utóbbi években komoly beruházások indultak a város korszerűsítésére.

[szerkesztés] Ceauşescu, a vádlott

1989-ben Temesváron kipattant a lázadás szikrája, és néhány nap alatt az egész ország felkelt a kommunista rezsim és személyesen Ceauşescu ellen. A diktátor december 21-én nagy tömeggyűlést szervezett a fővárosban saját támogatására. Az elnöki palota erkélyéről szónokolt, amikor a többszázezres tömeg váratlanul a diktaturája elleni tüntetéssé változtatta az eseményt. A katonaság nagyon gyorsan átállt (bizonyos nézetek szerint jól előkészített puccs történt.) A tömeg elfoglalta a televizió épületét. A korábban mindenható diktátor hatalma órák alatt semmivé foszlott: nemkülönben népszerűtlen feleségével együtt helikopteren kellett menekülnie Bukarestből. Azonban légtérzárat rendeltek el, ezért le kellett szállniuk. December 25-én saját egykori katonái fogságába esett, majd a helyben felállított katonai rögtönítélő (statáriális) bíróság ítélete szerint a román nép ellen elkövetett bűneiért és a nemzetgazdaság tönkretételéért azonnal ki is végezték az épület udvarán. A pert a hadsereg egyik legfőbb vezetője, a rendszer addig támogatója, Stanculescu tábornok elnökletével folytatták le.

A kivégzés olyan "gyorsított menetben" történt, hogy az egész tárgyalást rögzítő tévéstábnak nem maradt ideje a külső helyszínen biztosítani az áramellátást, és noha így is rögzítették egy kamerával a kivégzés pillanatait, az utóbb nyilvánosságra került felvételekről mintegy öt perc, a kivégzés maga és az utána következő percek hiányoznak – ez a körülmény utóbb mindenféle spekulációkat és legendákat szült. Több román és nemzetközi forrás szerint a teljes felvételnek is meg kell lennie valahol. (A kivégzés után másfél évvel nyilvánosságra került, és levetítették a kivégzés felvételeit is.)

A holttesteket álnéven temették el egy bukaresti temetőben, nehogy megcsonkítsák őket. - Ma azonban már valódi nevük szerepel a sírkövön.