Nicolaus Cusanus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nicolaus Cusanus (Kues, 1401. – Todi, 1464.) német teológus, filozófus, természettudós volt.
A heidelbergi és a páduai egyetemen tanult, Raimundus Lullust tekintette mesterének. Jogot, majd teológiát végzett, pappá szentelték. A bázeli zsinaton (1431 – 1438) az egyetemes zsinat fensőbbségét hangsúlyozta a pápával szemben, de a klérus és a szerzetesség fegyelmének lazulását látva IV. Jenő pápa mellé állt. Bíboros, majd érsek lett. Síkra szállt a keresztény egyházak újraegyesítésének és az egyházi fegyelem megszilárdításának gondolata mellett. Egyházi reformokat szorgalmazott.
Filozófiai rendszere szigorú platonizmusában Ockham, Duns Scotus és Eckhart mester gondolatait is beleépítette. Minden területen az ellentétek kiegyenlítésének magasabb elvét kereste. Filozófiai műveiben matematikai fogalmak is előfordulnak, de vannak matematikai témájú írásai is. Értekezett a végtelenül nagy és végtelenül kicsi számokról. Kopernikusz előtt állította, hogy a Föld a Nap körül kering. Galilei előhírnökeként a fizikában jelentősnek tartotta a kísérletezést és a matematikát. Hirdette a világegyetem egyetlen és végtelen voltát. A matematikában a kör kerületének kiszámításában használta a 3,14 értéket.
Based on work by