Nicosia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nicosia (görögül Λευκωσία, törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A sziget középső részén, a Kyrenia-hegy és a Troodos-masszívum közötti sík területen található.
Éghajlata mediterrán.
[szerkesztés] Története
Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csapatai, később az egyiptomi fáraók katonái, majd a rómaiak tartották megszállás alatt. Bizánc uralma alatt Lefcosia volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat.
A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó zöld vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.)
[szerkesztés] Dél-Nicosia
[szerkesztés] Látnivalók
- János-Katedrális
- Ikonmúzeum
- Archeológiai múzeum
[szerkesztés] Városrészek
- Agioi Omologitai
- Agios Dometios
- Aglantzia
- Akropolis
- Dasoupolis
- Egkomi
- Kaimakli
- Lakatamia
- Lykavitos
- Makedonitissa
- Omorfita
- Pallouriotissa
- Strovolos
[szerkesztés] Testvértelepülések
Schwerin, Németország (1974)
Athén, Görögország (1988)
Odessza, Ukrajna (1996)
Shiraz, Irán (1999)
Bukarest, Románia (2004)
Shanghai, Kína (2004)
[szerkesztés] Észak-Nicosia
[szerkesztés] Látnivalók
- Arabahmet mecset
- Selimiye mecset
- Mahmut szultán könyvtár
- Atatürk-tér
[szerkesztés] Múzeum
- Török etnográfiai múzeum (Mevlevi Tekke)
- Nemzeti harc múzeuma
- II. Mahmud szultán könyvtár
[szerkesztés] Közlekedés
Fontos közúti csomópont. Jelentős nemzetközi repülőtérrel rendelkezik.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1977)
- Fotók
Based on work by