Olsztyn

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Olsztyn**

Vajdaság	Warmia-Mazúria
Járás	Járási jogú város
Városjogok	1353
Terület	87,89 km²
Népesség	174 550 (2005)
Magasság	87,7 - 154,4 m
Körzethívószám	(+48)89
Rendszám	NO

Olsztyn ( kiejtése^✩, IPA: [ˈɔlʃtɨn], németül Allenstein [ˈalənˌʃtaen]) város Északkelet-Lengyelországban, a Łyna partján. A történelmi Warmia fővárosa, az egykori Olsztyn, és a mai Warmia-Mazúria vajdaság székhelye.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Műemlékek és egyéb látványosságok
- 3.1 Műemlékek
- 3.2 Más látványosságok
4 Kultúra
5 Oktatás
6 Sport
7 Magyar vonatkozások
8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Olsztyn a Warmia-Mazúria vajdaság középső részén helyezkedik el, a Łyna folyó partján, az olsztyni tóvidéken, mely a mazúriai tóvidék része. A város határain belül 13 tó van: a Krzywe, Kortowskie, Trackie, Skanda, Redykajny, Długie, Pereszkowo, Sukiel, Tyrsko, Starodworskie, Podkówka, Czarne és Żbik. Olsztyn 87 km-re fekszik az orosz határtól, és 140 km-re Kalinyingrádtól.

[szerkesztés] Története

A várost először 1334-ben említik oklevelek a német lovagrend államában. Városi jogokat és az Allenstein (a Łyna porosz neve: Alna) nevet 1353-ban kapta. A lengyel Ołsztyn nevet a XIV. századtól kezdték használni. Szent Jakab apostol templomát a XIV század második felében kezdték építeni, ma Lengyelország egyik legszebb téglából épített gótikus temploma. A mai napig megőrizte az öreg város eredeti utcaszerkezetét és imponáló erődítéseit, és a házak többnyire ma is állnak, vagy az épületek követik a középkori alaprajzokat. A XV. század számos háborúja pusztította a még fiatal várost. A toruni békeszerződés (1466) szerint Olsztyn egész Warmiával Lengyelországhoz került.

Vár

A soron következő, 1519-1521-ig tartó háború, melyet a Német lovagrend robbantott ki, Dél-Warmiát elpuszttította. A warmiai káptalan akkori feje a toruńi származású fromborki kanonok, Nikolaus Kopernikusz (lengyelül: Mikołaj Kopernik, latinul: Nicolaus Copernicus), a reneszánsz legnagyobb csillagásza volt. Kopernikusz nagyszabású terv keretében sok lengyelül beszélő telepest hívott be Mazóviából. A következő évszázadban a Królewiec-Varsó útvonalon kedvező helyen lévő város felvirágzása következett be. Ezt a fejlődést a XVII-XVIII- századi északi háborúk akasztották meg. Az 1709-1712 közötti járvány a város lakosságát csaknem teljesen elpusztította. Az olsztyni káptalan támogatásának köszönhetően a XVIII. században sikerült helyreállítani a város helyzetét. Lengyelország felosztásakor Warmia a Porosz királysághoz került.

1807-ben Olsztynba látogatott a francia császár. A napoleoni háborúk után a poroszok önkormányzati tartományt hoztak létre és 1818-ban megalapították az olsztyni járást.

A XIX. század második fele Robert Zakrzewski, majd Oskar Belian polgármester vezetésével dinamikus fejlődés ideje. 1867-ben korszerű kórház nyílt meg, 1873-ban vasúti összeköttetés Toruńnyal és az első világi iskola, egy gimnázium 1877-ben nyílt meg. A lakosság létszáma ebben az időben az 1846-os 4 000 főről 1875-ben 6 000-re, és 1895-ben 25 000-re bővült.

Ebben az időben Olsztyn alett a lengyel nemzeti mozgalom központja Warmiában. 1886-ban jelent meg a Gazeta Olsztyńska újság első száma, melyet a Liszewski és Pieniężny család 1939-ig megszakítás nélkül megjelentetett.

1890-ben városi gázhálózat, 1892-ben telefonhálózat és hat évvel később korszerű vízvezeték rendszer, 1907-ben pedig villamos hálózat létesült. Az utcákon megjelentek a villamosok és nem sokkal később megnyílt a repülőtér is.

Régi városháza

Az I. világháború után Olsztynt Warmiával együtt Kelet-Poroszország részeként Németországhoz csatolták. 1939-ben több, mint 50 000 fő lakott a városban. 1945. január 22-én Olsztynt elfoglalta a Vörös Hadsereg, néhány napi megszállás után az orosz katonák felgyújtották a várost, az épületek mintegy 40%-a elpusztult. 1946-ban a népesség 23 000 fő volt, 1950-ben 45 000. Az ipar és a gezdaság lassan magához tért. Az igazi fellendülést azonban a gumianroncs gyár létesítése hozta 1967-ben. A város képe gyökeresen megváltozott.

Áttörést jelentett a politikai életben a Szolidaritás szakszervezet (lengyelül NSZZ "Solidarność") megalakulása. A rendkívüli állapot alatt a városban aktív ellenállás volt tapasztalható. 1989 után területi önkormányzat alakult, az első demokratikusan választott vajdasági és városi vezetéssel.

Ma folytatódik a fejlődés, egymás után épülnek a lakónegyedek, ipari létesítmények (Michelin) Olsztyn egyike azon kevés lengyel városnak, ahol a demográfiai szaporulat pozitív.