Kalinyingrád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Címer

Adatok
Tartomány:	Kalinyingrádi terület
Terület:	215,7 km²
Népesség (2006. január 1.):	425 600 fő
Tszfm.:	266 m
Irányítószám:	236010
Honlap:	www.klgd.ru/ru/

Kalinyingrád (oroszul: Калининград), tengeri kikötőváros, Lengyelország és Litvánia között található Oroszországhoz tartozó exklávéjának, a Kalinyingrádi Területnek a székhelye. A várost Mihail Ivanovics Kalinyin szovjet politikusról nevezték el. Königsberg néven Kelet-Poroszország, korábban a Porosz hercegség, még korábban a Teuton Rend porosz államának fővárosa volt.

Tartalomjegyzék

1 Történelem
- 1.1 A Rend állama
2 Gazdaság
3 A város beosztása
4 Kultúra
- 4.1 Múzeum
- 4.2 Színház
5 Látnivalók
6 Testvértelepülések
7 Híres emberek Königsbergből illetve Kalinyingrádból
8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] A Rend állama

Königsberget („A király hegye”) 1255-ben teuton lovagok alapították, amikor meghódították Poroszországot. II. Ottokár cseh király tiszteletére nevezték el, aki segítette a rendet a kereszténység terjesztésében, melyet északi keresztes hadjáratnak neveztek. Évtizedek alatt a teuton rend, különböző nyugat-európai királyok segítségével, meghódította a balti poroszokat, és gyarmatosította a területet. A megmaradt kis népességet germanizálták és asszimilálták. Ennek ellenére a balti porosz nyelv a 18. századig fennmaradt.

Königsberg volt Szambiának, a négy egyházkerület egyikének a fővárosa, melyre Poroszországot 1243-ban felosztotta Modénai Vilmos pápai legátus. Prágai Szent Adalbert (aki az Esztergomi bazilikának is védőszentje) lett a fő szent patrónusa a königsbergi dómnak (székesegyház). Königsberg a Hansa Szövetség tagja lett, Poroszország, a Porosz provincia és Litvánia fontos kikötője.

Kalinyingrád űrfelvételen

A Rend és a Lengyel Korona közötti harmincéves háború eredményeként a lovagok államának mérete lecsökkent 1466-ban a későbbi Porosz Hercegség méretére, és a Lengyel Korona fennatósága alá került.

1525 óta a herceg székhelye, 1701-től pedig a porosz királyé. 1544-ben alapították az első evangélikus egyetemet, neve: „Albertina“. 1618-ban Johann Sigismund von Brandenburg örökölte a porosz hercegi címet.

1701. január 18-án III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet megkoronázták az Altstadti kastedrálisban. Ekkor vette fel az I. Frigyes porosz király címet. 1724-ben egyesült Löbenicht, Altstadt, Kneiphof Königsberg néven. A város ekkor lett Kelet-Poroszország fővárosa.

1764-ben, 1769-ben, 1775-ben tűzvész pusztított a városban. 1807. június 16-án a francia fegyveres erők Nicolas-Jean de Dieu Soult Königsberg tábornok alatt megszállta a várost. 1860-ban építették meg a várost Berlinnel összekötő vasútvonalat.

1920-ban tartotta meg Friedrich Ebert birodalmi elnök az első keleti vásárt. 1919-ben Hans Hopp elrepült Königsbergből Devauba.

1945 decemberében a második világháború előtti lakosság 12%-a maradt életben.

1946-ban nevezték át a várost Kalinyingrádra. 1947-ben aláírták a Párizsi békét, amelynek értelmében a Szovjetunió része lett a város és a vidéke. Ez év októberében kezdi el Sztálin kitelepíteni a németeket a városból, és oroszokat telepít a helyükre.

1991-ben a Szovjetunió felbomlásával a város az Orosz Föderáció része lett. A 3 balti állam függetlenségével elzáródott az út az anyaország és Kalinyingrád között. Ezt különböző egyezményekkel oldották meg.

2005-ben ünnepelte a város 750-ik jubileumát.

[szerkesztés] Gazdaság

A város ipari és gazdasági központ. Bútorgyártás, vegyipar, gépgyártás fejlett Kalinyingádban. A halfeldolgozás is kiemelkedő.

[szerkesztés] A város beosztása

A város 5 kerületre van osztva:

Baltyijszkij (Balti kerület)

Moszkovszkij (Moszkvai kerület)

Lenyingradszkij (Leningrádi kerület)

Oktyabrszkij (Október kerület)

Centralnij (Központi kerület – az óvárostól kicsit északabbra)

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Múzeum

Kalinyingrádban számtalan múzeum van:

Immanuel Kant Múzeum
Dómmúseum
Történelmi múzeum
Művészeti múzeum
Művészeti galéria
Óceán múzeum.

[szerkesztés] Színház

Filmharmónia is van a városban a katolikus templom mellett épült fel 1907-ben. A második világháborúban felrobbantották, majd újjáépítették.
Drámaszínház 1910-ben építették, a második világháborúban megrongálódott, 1960-ban építették újjá.