Palazzo Thiene
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Palazzo Thiene |
||||
 A Palazzo Thiene Vicenzában |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Olaszország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1994, 1996 | |||
A Palazzo Thiene egyike azoknak a Vicenzában álló palotáknak, amely mint Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villáinak egyike, szerepel a Világörökség listáján.
1542 októberében Marcantonio és Adriano Thiene elkezdték átalakítani a quattrocentóban épített családi palotájukat egy grandiózus terv alapján, amely magába foglalt egy teljes, 54*62 méteres, Vicenza főutcájára (ma Corso Palladio) néző épülettömböt. A gazdag, hatalmas és kifinomult ízlésű Thiene testvérek ahhoz a jelentős nemesi réteghez tartoztak, akik könnyedén mozogtak Európa legfontosabb udvaraiban, ezért olyan lakhelyet igényeltek, ahol méltóképpen láthatják vendégül előkelő látogatóikat. Ugyanakkor, mint a város arisztokráciája politikai pártjának jelentős tagjai, vágytak egy hercegi palotára, amely kihangsúlyozza a város vezetésében játszott szerepüket.
Amikor 1614-ben az angol építész, Inigo Jones meglátogatta a palotát, közvetlenül Vincenzo Scamozzitól és Palma il Giovanétól hallotta a következő információt: „a tervet Giulio Romano készítette és Palladio kivitelezte”. Valószínű, hogy a Palazzo Thiene eredeti terve ténylegesen a megfontolt és tehetséges Giulio Romanónak tulajdonítható, aki a Gonzagák mantuai udvarában élt, akikkel Thiene család szorosabb kapcsolatot ápolt, s a fiatal Palladio volt a felelős az adminisztrációért és az építkezés menetéért, és ez a szerep Giulio 1546-ban bekövetkezett halála után lényegesebbé vált.
A palota azon elemei, amelyek Giuliónak tulajdoníthatóak, és idegenek Palladio munkáitól, világosan beazonosíthatóak: a négy oszlopos átrium lényegében megegyezik Gulio másik épületével, a Palazzo del Tevel, még akkor is, ha Palladio kétségtelenül megváltoztatta a boltozat rendszerét, és szintén Giulióé az ablakok és a földszinti, az udvarra és az utcára néző homlokzat terve, míg Palladoi terveire hajaznak a felső emeleti gerendaáthidalások és oszlopfők.
Az épület munkálatait 1542-ben kezdték. Ugyanebben az évben, decemberben Giulio Romano két héten át Vicenzában tartózkodott, mint a bazilika építészeti tanácsadója, s valószínűleg ekkor adta át a Palazzo Thiene terveinek vázlatát. De munkák lassan haladtak: a külső homlokzat elkészültét 1556-ra teszik, az udvariét 1558-ra. Miután 1552-ben Adriano Thiene meghalt Franciaországban, és Marcantonio fia, Giulio Scandiano grófja lett, a családi érdekek és figyelem előterébe fokozatosan Ferrara került. Következésképpen a hatalmas tervből csak egy kis rész készült el, de valószínűleg sem a velenceiek, sem a vicenzai nemesek nem fogadtak volna el a városuk közepén egy ilyen jellegű magán királyságot.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Olaszország világörökségi helyszínei |
 |
természeti: | Lipari-szigetek |
 |
| kulturális: | Valcamonica barlangrajzai | A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével | Firenze történelmi központja |Velence és lagúnája | A pisai Dóm-tér | San Gimignano történelmi központja | I Sassi di Matera | Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái | Siena történelmi központja | Nápoly történelmi központja | Crespi d'Adda | Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata | Castel del Monte | A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban | Ravenna ókeresztény műemlékei | Pienza városának történelmi központja | A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel | A királyi rezidencia, Torinó | Botanikus kert, Padova | Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) | Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena | Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei | Amalfi tengerpartja | Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye | Villa Romana del Casale, Szicília | Su Nuraxi di Barumini, Szardínia | Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika | A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula | Urbino történelmi központja | Villa Adriana, Tivoli | Verona | Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek | A Villa d´Este Tivoliban | A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília | Piemont és Lombardia szent hegyei | Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai | Val d’Orcia | Siracusa városa és Pantalica nekropolisza |Genova, a Le Strade Nuove | Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös) |
