Radnai Béla

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dr. Radnai Béla (Cegléd, 1891. november 8. – Budapest, 1962. november 1.) gyorsíró, esztéta, műgyűjtő.

Tartalomjegyzék

1 Jelentősége
2 Gyorsíróként
3 Főbb művei
4 Műgyűjtőként
5 Hagyatéka
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jelentősége

Ő volt az egységes magyar gyorsírás feltalálója, a budapesti, első gyors-és gépíró magániskola alapítója és igazgatótanára.
Műpártolóként is emlékezetes.

[szerkesztés] Gyorsíróként

1909-ben gyorsírástanítói, majd a budapesti tudományegyetemen középiskolai tanári és 1918-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Megalkotta a magyar gyorsírás reformját: gyorsírási rendszerének alapja a magánhangzó-jelölés egyszerűsége és következetesen keresztülvitt rövidítési rendszere. 1922 és 1961 között a gyorsíró-iskola igazgatója volt. Számos tankönyvet írt. A Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének 1927-től ügyvezető elnöke, majd 1952-ig elnöke volt. Szerkesztői munkája is jelentős: ő szerkeszetette 1911-ben a Gyorsírási Szemlét, 1913 és 1944 között a Gyorsírástudomány című havi folyóirat I – XXV. évfolyamát.

[szerkesztés] Főbb művei

Az egyszerű gyorsírás tankönyve (Bp., 1912);
A gyorsírás elmélete (Bp., 1914);
Az egységes magyar gyorsírás tankönyve (I., Fogalmazási gyorsírás, Bp., 1927; II., Irodai gyorsírás, Bp., 1927; III., Beszédírás, Bp., 1928);
Az egységes magyar gyorsírás tanításának módszere (Bp., 1931);
Az egységes magyar gyorsírás irodalma (Bp., 1932);
A modern gyorsírások fejlődési irányai (Gyorsíráselméleti tanulmány, Bp., 1934).

[szerkesztés] Műgyűjtőként

Az 1930-as években kezdte el kortárs művészek alkotásait gyűjteni. Gyűjteményében a 20. század első évtizedétől, a Nyolcak tevékenységétől az Európai Iskola új művészetszemléletű tagjainak jelentkezéséig találunk festményeket, rajzokat, szobrászati alkotásokat, és szórványosan előfordul néhány mű az 50-es évekből is. A gyűjtemény törzsét az 1920-as évektől a Gresham-kávéházban összegyűlt asztaltársaságból szerveződő művészek, az ún. Gresham kör tagjainak és művészbarátainak munkái alkotják. A gyűjtő a kiváló festőművészek mellett – Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Derkovits Gyula, Egry József, Gulácsy Lajos, Kernstok Károly, Kmetty János, Márffy Ödön, Nagy István, Rippl-Rónai József, Szőnyi István, Uitz Béla, munkáira is figyelt, így került hozzá Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc, Madarassy Walter, Pátzay Pál stb több érme, kisplasztikája vagy szoborműve, valamint az akkor még alig ismert, fiatal művészek, mint Bartha László, Elekfy Jenő, Gallé Tibor, Halápy János, Hincz Gyula, Koffán Károly, Novotny Emil Róbert, Szalay Lajos képei vagy rajzai, akvarelljei.

Dr. Radnai Béla mecenatúrájával nemcsak felkarolta, támogatta és ösztönözte a kortárs művészeket, hanem a gyűjteményében szereplő műveik rendszeres bemutatásával aktív szerepet vállalt a modern magyar művészeti törekvések elismertetésében és értékeinek propagálásában is.

[szerkesztés] Hagyatéka

1962-ben bekövetkezett halála óta özvegye, dr. Radnai Béláné gondozza művészeti hagyatékát, amely a győri Esterházy-palotában közkinccsé válva, a gyűjtő életművének végső célját valósítja meg.