Sárospatak

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.31897° k. h. 21.56636°

Sárospatak


	Sárospatak címere

Rang

139,08 km²

Összesen: 14 505 fő (2001)
Népsűrűség: 104,29 fő/km²

Irányítószám

3950

Körzethívószám

Térkép
é. sz. 48.31897° k. h. 21.56636°

Település
Mo. térképén

Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Történelmi források gyakran csak Patakként emlegetik.

[szerkesztés] Fekvése

Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén.

[szerkesztés] Története

A vár belső udvara a Vöröstoronnyal

A vártemplom

Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Városi kiváltságokat 1201-ben kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban.

1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt. 1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik jelentős intézménye, a tanítóképző főiskola ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző Főiskola, 2000-től a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara.)

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. Itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést 1708-ban. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban is.

A XIX. század végi közigazgatási átszervezések során Sárospatak elvesztette városi címét, amit csak 1968-ban kapott vissza. A XX. század elejétől 1956-ig járási székhely volt.

Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

[szerkesztés] Látnivalók

A loggia

Belső udvar

Kilátás a Vöröstoronyból a városra

A vár madártávlatból

Rákóczi-vár (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
Sárospataki Képtár
Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
Szinyei-ház
Tenegerszem – A tengerszem a településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.

[szerkesztés] Érdekességek

A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.

Az ötszáz forintos bankjegyen a sárospataki vár található.