Szamosújvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szamosújvár

Megye	Kolozs
Régió	Erdély
Koordináták	é. sz. 47°1′12’’ k. h. 23°53′60’’
Terület	36,3 km²
Népesség - Teljes - Népsűrűség	24 083 750 fő/km²
Polgármester	Ovidiu Ioan Drăgan

Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis) város Romániában Kolozs megyében. Az erdélyi örmények legfontosabb központja, az örmény katolikus püspökség székhelye.

[szerkesztés] Fekvése

Kolozsvártól 44 km-re északra fekszik. Kérő és Vízszilvás tartozik hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a Martinuzzi Fráter György által 1540 körül építtetett várkastélyról kapta, aki itt tartotta kincseit.

[szerkesztés] Története

1291-ben Gerlahida, 1552-ben Wyiwar néven említik. Helyén a középkorban Gerla falu állt, melynek emlékét a város mai román neve őrzi. A település akkor vált jelentőssé, amikor 1540 körül Fráter György várkastélyt épített ide. Ezt 1556-ban Kendi Ferenc ostrommal foglalta el Dobó István erdélyi vajdától. Innen szökik meg Dobó 1557. november 6-án, miután Izabella királyné bezáratta. 1594-ben Báthori Zsigmond itt végeztetett ki több főurat akik vonakodtak a török ellen vonulni – köztük testvérét Báthori Boldizsár fejedelmi tanácsost – Báthori András fejedelem. A várkastélyt 1619 és 1652 között többször is átalakították. 1661-ben a török fosztotta ki 1786-tól az átalakított várat börtönnek használták, majd 1856-ban bővítették. Bástyáit jórészt lebontották. Az elpusztult Gerla falu helyén 1712-ben épült fel a város, örmények alapították. Ez volt Kelet-Európa első előre megtervezett városa. Utcahálózata ma is szabályos négyszögeket alkot. 1786-ban II. József Szamosújvárt szabad királyi város rangra emelte. 1910-ben 6857 lakosából 4630 magyar, 1881 román és 190 német volt. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásának székhelye volt. 2002-ben 24 083 lakosából 19 243 román, 4806 magyar, 657 cigány és 30 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A város főterén áll az 1748 és 1798 között épített örmény katolikus székesegyház, Rubens egy tanítványának oltárképével. A kalandos történetű kép 1999-óta látható ismét a templomban.
A régi örmény Salamon-templom 1723-ban épült.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1780. június 2-án Gorove László helytörténész, író.
Itt született 1875. augusztus 21-én Bányai Elemér író.
Itt született 1932. február 18-án Pongrátz Gergely, a Corvin-közi felkelők parancsnoka. (Édesapja 1940-ben a város polgármestere volt.)
Itt a várbörtönben raboskodott 1873-tól haláláig Rózsa Sándor, sírja a rabtemetőben van.