Hunyad vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Déva |
| Terület | 7809 km² |
| Népesség | 340.135, 1910 |
| Nemzetiségek | románok, magyarok |
 |
|
 |
|
Hunyad vármegye (németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén. Székhelye Déva volt. A vármegye jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Hunyad vármegye egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. A vármegye területét több óriási hegycsoport fedte le: A Retyezát-hegység, a Paring-hegység, a Kudsiri-havasok, a Pojána-Ruszka hegység, és a Bihari-hegység. A vármegyének sok fontos folyója is volt: a Maros, Sebes, Zsil, Sztirigy, Fehér-Kőrös. Mivel a vármegye hegységeiben szenet bányásznak, Hunyad vármegye mindig is ipari szempontból volt különlegesen fontos. A vármegyé északon Torda-Aranyos vármegye, keleten Alsó-Fehér és Szeben vármegyék, délen Románia, nyugaton pedig Arad és Krassó-Szörény vármegyék határolták.
[szerkesztés] Történelem
Hunyad vármegye a középkorban alakult. Legelőször az 1256-os pápai dézsma alkalmával említik. 1876-ban Erdély közigazgatása átalakult, akkor a vármegye vesztett területeiből. 1918-tól Románia része. A vármegye területének nagyobb része a romániai Hunyad megye, kisebb része Fehér megye területéhez tartozik.
[szerkesztés] Lakosság
1910-ben a vármegyének összesen 340.135 lakosa volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye 1910-ben 10 járásra volt felosztva:
- Algyógyi járás, székhelye Algyógy
- Brádi járás, székhelye Brád
- Dévai járás, székhelye Déva (rendezett tanácsú város is)
- Hátszegi járás, székhelye Hátszeg (rendezett tanácsú város is)
- Kőrösbányai járás, székhelye Kőrösbánya
- Marosillyei járás, székhelye Marosillye
- Petrozsényi járás, székhelye Petrozsény
- Puji járás, székhelye Puj
- Szászvárosi járás, székhelye Szászváros (rendezett tanácsú város is)
- Vajdahunyadi járás, székhelye Vajdahunyad (rendezett tanácsú város is)
|
|
|
|
Based on work by Wegyor,