Urál-hegység
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Urál-hegység (oroszul: Ура́льские го́ры) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak-déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határaként van értelmezve, neve elsősorban emiatt közismert.
[szerkesztés] Földrajz
Az Urál 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Európa északi, jeges-tengeri partvidéke között, széleesége 50 és 170 kilométer között váltakozik. A lánc folytatását itt a Novaja Zemlja-sziget adja.
A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul. Legmagasabb csúcsa a Narodnaja, 1895 méteres tengerszint fölötti magassággal. A lánc számos ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz. Komiföld őserdői a Világörökség részét képezik.
Négy fő részét szokás megkülönböztetni:
- Déli-Urál
- Középső-Urál
- Északi-Urál
- Sarki-Urál