Városi Művészeti Múzeum (Győr)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Városi Művészeti Múzeumot (angolul: Municipal Museum of Art; németül Städtisches Kunstmuseum) Győr város képviselő-testülete alapította 1994. október 15-én, székhelye a Király utca 17. sz. alatti barokk palotában található. Az intézmény országos gyűjtőkörű területi múzeum. Számos kiváló színvonalú gyűjteményt gondoz és fejleszt, kortárs magyar művészetre és kortárs egyetemes rajz-és grafikaművészetre specializálódott.
A múzeum szakmai tevékenysége rendkívül széles: a klasszikus muzeológiai és közművelő feladatokon kívül a szokásosnál nagyobb hangsúlyt helyez a múzeumpedagógiára, művészettörténeti ismeretterjesztésre és a múzeum falain kívül a város, városon kívüli megjelenésre, gyűjteményeinek országos és nemzetközi megismertetésére. Nyitott, dinamikusan fejlődő, látogatóbarát intézmény. Öt állandó művészeti kiállítást működtet, emellett párhuzamosan 4-6 helyen rendszeresen időszaki kiállításokat rendez. Évente nemzetközi művésztelepet, kétévente nemzetközi grafikai biennálét, háromévente euroregionális tárlatot szervez. Tevékenységéhez fűződik a Művészetek utcája elnevezésű győri egynapos, összművészeti utcafesztivál elindítása. Szakmai és ismeretterjesztő publikációs tevékenységét könyvek, katalógusok sora jelzi. Szabadidős programjai között nyaranta múzeumi és kreativitásfejlesztő képzőművészeti táborok, kéthetente a MOKKA nevű összművészeti foglalkozások szerepelnek. Széles nemzetközi intézményi és művészeti kapcsolatai révén fontos szerepet tölt be a kortárs magyar és egyetemes művészet eredményeinek megismertetésében és a győri művészet emlékeinek, mindenkori progresszív értékeinek közzétételében, népszerűsítésében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az intézmény működési helyei
[szerkesztés] Esterházy-palota
A Városi Művészeti Múzeum főépülete, egyik kiállítóhelye az Esterházy-palota (Győr, Király utca 17.)
- Radnai gyűjtemény/Modern magyar művészet 1900-1950
Az épület a helyén álló középkori eredetű, apró házak összeépítésével a 18. század harmadik negyedében nyerte el mai formáját. Az Esterházy-család birtokában volt ekkor, innen a három utca közé zárt, belső udvart magába foglaló városi palota elnevezése.
A kívül kettő, belül négyszintes múzeumépületben kapott állandó kiállítóhelyet a nagyhírű Radnai-gyűjtemény, és termeivel párhuzamosan, valamint a földszinten és a pincében időszaki tárlatok sora. Az épület egykori díszterme ma is a város egyik legreprezentatívabb helyisége, művészeti rendezvények - művészettörténeti előadások, koncertek, művész-közönségtalálkozók - rendszeres helyszíne.
[szerkesztés] Borsos-ház
Borsos Miklós Állandó Kiállítás: Apor Vilmos püspök tere 2.
-
- Állandó kiállítás
- Borsos Miklós Archívum – a Városi Művészeti Múzeum adat- és dokumentumtára
- Időszaki kiállítások
Gyönyörű környezetben, a győri Káptalandombon találjuk a modern magyar művészet nagy jelentőségű szobrászmesterének életművét bemutató állandó kiállítást, amely a Borsos Miklós Képzőművészeti Emléktúra legfontosabb célpontja egyben. A szépen felújított műemlék épületben 1979-től a művész életművének javával ismerkedhet a látogató: korai festményeivel, válogatott rajzaival, rézdomborításaival, kisplasztikáival, kőszobraival, érmeivel és plakettjeivel. Az állandó kiállítás 2002-ben felesége, Kéry Ilona emlékszobájával bővült. Az özvegy hagyatékából további művek bővítik a látnivalót.
A múlt emlékeit hordozó, hangulatos pince a múzeumi gyermekfoglalkozások legfontosabb terepe. A múzeum folyamatosan szervez ide családi szabadidős programokat is.
[szerkesztés] Kreszta-ház
Kovács Margit Állandó Kiállítás: Apáca utca 1. (Kreszta-ház)
Kovács Margit, a győri születésű keramikusművész stílusát a meleg, derűs hangvétel, a korongozó technika és plasztikai megformálás kombinálása és az expresszív kifejezésmód jellemzi. Témaválasztása rendkívül széles. Groteszk hangulatú kisplasztikái, szelíden irónikus vagy meseszerűen elbeszélő zsánerfigurái, bibliai kompozíciói, ornamentális díszítésű és kakasos vagy hal alakú vázái, tálai, alakos gyertyatartói, líraian megformált portréi rendkívüli népszerűséget vívtak ki már a művész életében.
A Kovács Margit Gyűjteménynek otthont adó épület a Gutenberg térre néz. Szokatlan alakja miatt a győri belváros egyik legjellegzetesebb épülete. Keskeny, magas homlokzata hengeresen kidomborodó sarkaival régies benyomást kelt. A ház építésekor a tulajdonos a magas tetőszerkezetet azért készíttette, mert a padláson helyezte el kötélgyártó műhelyét. A ház pincéjében megmaradtak a 17.-18. századi falak.
A tetőtéri műveket a művész 1974-ben a városnak ajándékozta. Az első emeleten 1982-től a szentendrei Kovács Margit Múzeum letéti anyaga látható.
[szerkesztés] Magyar Ispita
A Váczy Péter-gyűjtemény állandó kiállítása: Nefelejcs köz 3. (Magyar Ispita)
Győr legszebb műemlék épülete ad otthont dr. Váczy Péter budapesti történész professzor műgyűjteményének. A Széchenyi György püspök által 1666-ban alapított „Magyar Ispita” az I. világháború végéig idősek otthonaként működött, majd lakásokat alakítottak ki benne. 1994-ben itt kezdte tevékenységét az újonnan alapított Városi Művészeti Múzeum. Első állandó kiállítása 1995 januárjában nyílt a Váczy Péter-gyűjteményéből, amely azóta is folyamatosan látogatható. Az állandó kiállítás tereivel párhuzamosan a földszinten és az emeleten időszaki kiállítások láthatók.
Az állandó kiállítás elrendezése a 20. század eleji polgári enteriőrök belső berendezési gyakorlatát követi, azaz egyszerre műalkotásként és használati tárgyként mutatja be a műtárgyakat. Szemet gyönyörködtetőek a 17. századi magyar szekrények, olasz és francia festmények, a reneszánsz, barokk és rokokó bútorok, kisművészeti tárgyak és a XIX. századi kézi csomózású szőnyegek. Ritka kincs a gyűjteményben a 8.-10. századból származó kínai sírőrző katona háromszínű mázas szobra, és az ókori görög művészet legismertebb alkotásai közül három tanagra-figura.
[szerkesztés] Zsinagóga
Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállítása: Kossuth Lajos u. 5.
- állandó képzőművészeti kiállítás – id. Vasilescu János műgyűjteménye
- állandó zsidótörténeti kiállítás (2007. júliustól)
A győri zsinagóga Benkó Károly pesti építész tervei alapján épült. 1870. szeptember 15-én avatták fel a templomépülethez kapcsolódó, kétemeletes iskolával együtt. Győr egyik reprezentatív épülete lett. Központi terében és karzatain 2006 augusztusától id. Vasilescu János műgyűjteménye állandó kiállításon tekinthető meg.
A zsinagógát a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum közösen működteti. Kiváló akusztikájára építve, gyakran szerveznek itt koncerteket, de rendszeresek a múzeumi előadások, tárlatvezetések, egyéb zeneművészeti és kulturális események is.
[szerkesztés] Napóleon-ház
A Városi Művészeti Múzeum Képtára: Király u. 4. (Napóleon-ház)
A Vasilescu-gyűjtemény Győrbe kerülésével kapta meg a patinás kiállítóhelyet a Városi Művészeti Múzeum. Jelenleg múzeumi képtárként működik, elsősorban kortárs magyar és egyetemes művészeti kiállítások színhelye.
[szerkesztés] Győri Grafikai Műhely
Ady Endre u. 6.
- Győri Grafikai Műhely
- Nemzetközi Művésztelep fő alkotóhelye
A győri önkormányzat 2001-ben a Városi Művészeti Múzeum szervezetéhez rendelte a Grafikai Műhelyt, amelynek 1985-ös alapítása elsőként Farsang Sándor és Németh Mária nevéhez fűződik.
Győri grafikusművészek, a Nemzetközi Művésztelep, a Grafikai Műhely Egyesület, a Győri Tánc-és Képzőművészeti Iskola grafikát tanuló diákjai és a Városi Művészeti Múzeum által meghívott művészek dolgozhatnak itt, a Városi Művészeti Múzeummal kötött együttműködési megállapodás alapján. A műhelyben folyó magas színvonalú alkotómunkát a múzeum időszaki kiállításain ismerhetik meg az érdeklődők.
[szerkesztés] Alkotóház
Kossuth Lajos u. 56.
A Városi Művészeti Múzeum 2000-től működtet alkotóházat, amelynek helyszíne többször változott. A jelenlegi épületet 2007. január 2-tól vette át használatra az önkormányzattól. A felújított lakásban nyertes pályázat alapján 5-6 győri művész tud egyszerre dolgozni, helyiségei műtermekként szolgálnak.
[szerkesztés] A Városi Művészeti Múzeum állandó kiállításain látható gyűjteményei
[szerkesztés] Radnai-gyűjtemény
Dr. Radnai Béla magángyűjteményéből 2005-ben nyílt állandó kiállítás a korábban múzeumi képtárként működő Esterházy palotában. A gyűjtő Medgyessy Ferenc révén került kapcsolatba a Gresham-körhöz tartozó, a két világháború közötti magyar képzőművészet mestereivel. Az 1920-as évektől kezdte vásárolni műveiket, de haláláig számos más munkával gyarapította a 20. század első felét átölelő gyűjteményét.
A festményekből, rajzokból és szobrászati alkotásokból álló, közel 1000 db-os gyűjteményben több olyan kiemelkedő jelentőségű művész nevével találkozunk, akik számos főművel és nagyobb kollekcióval szerepelnek. Kiemelkedik közülük Egry József, Szőnyi István, Medgyessy Ferenc, Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Borsos Miklós, Derkovits Gyula, Hincz Gyula, Kernstok Károly, Nagy István és Rippl-Rónai József, akiknek alkotásai a Nyolcak és az Aktívizmus számos ismert tagjának remek rajzaival együtt a gyűjtemény legnagyobb értékét jelentik.
[szerkesztés] Borsos Miklós-gyűjtemény
Borsos Miklós (1906–1990) szobrászművész 1979-ben jelentős műtárgyegyüttest ajándékozott a városnak saját alkotásaiból. A gyűjtemény mintegy fele 1979-től állandó kiállításon látható a Káptalan-dombon. A gazdag kollekció páratlan az országban: a teljes életművet felöleli, átfogó képet ad a művész munkásságáról. A rajzokon, festményeken, szobrokon, érmeken és plaketteken kívül reliefeket és kisplasztikákat tartalmaz a művész pályakezdésétől, első kőszobrától az utolsó kisplasztikája megalkotásáig. A múzeum archívuma Borsos Miklós művészetének legfontosabb kutatóhelye.
[szerkesztés] Kovács Margit-gyűjtemény
A győri születésű keramikusművészt a modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtőjeként említik. Budapesti, bécsi és müncheni tanulmányok után a franciaországi Sèvres-ben próbálta ki formaképző tehetségét, amelyre a szakma hamar felfigyelt. Hazai és nemzetközi díjak sokasága jelzi munkássága szakmai elismerését.
Kovács Margit (1902–1979) alkotómunkájának középpontjában az ember állt. Világa egységes hatású, sajátosan egyéni hangú. Modern, európai, ugyanakkor a hazai talajban gyökerezik. Témaköre kifogyhatatlan, munkássága a reális portréktól, egész alakos, szobrászatilag megformált korongozott figuráktól a bibliai kompozíciókon át a népi művészet által ihletett kisplasztikákig, használati tárgyakig, pl. díszes korsókig, csempeképekig és reliefekig terjed. A polgári, illetve a paraszti világ mindennapi jeleneteinek érzelemgazdag megformálása jellemzi művészetét.
[szerkesztés] Váczy Péter-gyűjtemény
Váczy Péter történészprofesszor magángyűjteménye 1994-ben Kolozsváry Ernő, a rendszerváltás utáni első győri polgármester révén került a városba. A gyűjtemény fő értékét a 16-18. századi nyugat-európai és magyar bútorok, festmények, szobrok, kisművészeti alkotások, valamint a 16. századot megelőző korokból származó terrakotta, bronz és porcelán művek, ókori és középkori régészeti leletekből származó dísztárgyak képezik.
[szerkesztés] Vasilescu-gyűjtemény
A gyűjteményt id. Vasilescu János ipar- és népművészeti, valamint az ikonosztázok iránti érdeklődése és Pablo Picasso művészete iránti vonzalma alapozta meg. Ország Lili életműve mellett az Európai Iskola szürrealista vonulatának, a szentendrei festőknek a munkáit kereste, de kortárs művészektől és a korai magyar avantgárd mestereitől is vásárolt. A gyűjtés kezdete az 1950 és 1955 közötti időszakra tehető.
A gyűjtemény alakulására jelentős hatással volt Glücks Ferenc műgyűjtő. Ő kalauzolta a gyűjtőt Ország Lili és kortársainak művészete felé. Az állandó kiállításban Ország Lili életművére szinte teljes rálátás nyílik; mellette több mű szerepel Bálint Endrétől, Deim Páltól, Gyarmathy Tihamértól, Martyn Ferenctől, Hencze Tamástól, Maurer Dórától, Nádler Istvántól, Bullás Józseftől, de a II. világháború előtti időszakból Anna Margit-, Bortnyik Sándor-, Kassák Lajos-, Korniss Dezsőis fontos művekkel van jelen.
Hasonlóképpen illusztris a kisplasztikai anyag Asszonyi Tamás, Kerényi Jenő, Medgyessy Ferenc, Pierre Székely, Schaár Erzsébet, Vedres Márk, Vígh Tamás, Vilt Tiboralkotásaiból. Vasilescu János műgyűjtői tevékenységének kulcsa, a gyűjtés alapja az alkotókkal kialakított közvetlen kapcsolat. A kollekciójában szereplő mintegy háromszáz műtárgy csaknem valamennyi alkotójához személyes, baráti viszony fűzte.
[szerkesztés] Források
- A Városi Művészeti Múzeum kiadványaiból, szóróanyagaiból. Szakmai szempontból ellenőrízte N. Mészáros Júlia a múzeum igazgatója.
)
Based on work by