Verhovay Gyula
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Verhovay Gyula (Nátafalva (Zemplén vármegye), 1849. január 21. – Battonya, 1906. április 20.) újságíró, politikus.
Középiskolai tanulmányait Kassán és Sárospatakon végezte. Jogot végzett a budapesti egyetemen, utána 1875-ig a hadügyminisztériumban volt alkalmazásban. Ezzel párhuzamosan az Ellenőr, majd 1879-ig az Egyetértés szerkesztőségében dolgozott, mint újságíró. 1875-ben írta első művét A magyarországi conzervativismus és liberalismus címen. 1878-tól függetlenségi párti programmal ceglédi ogyszággyűlési képviselő lett. Eötvös Károllyal történt összetűzése után 1879-ben megalapította a Függetlenség című napilapot. Magatartása és lapjának hangja miatt a Függetlenségi Párt 1880-ban megszakította vele a kapcsolatot (a lap antiszemita nézete miatt). A tiszaeszlári per után szélsőséges antiszemita nézetekkel lépett fel. 1884 és 1887 között Istóczy Győző antiszemita csoportjának képviselője (ugyancsak Cegléden). 1892-től haláláig visszavonultan élt felesége battonyai birtokán. Sírja ma is látható a battonyai római katolikus köztemetőben.
[szerkesztés] Művei
- M. Liberalismus és corservativismus (Budapset, 1875)
- Védbeszédek politikai sajtóperekben (Budapest, 1884)
- Az álarc korszaka (politikai karcolatok, Budapest, 1889)
- Az ország urai (Budapset, 1890)
Based on work by