Zemplén vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zemplén vármegye

Székhely	Sátoraljaújhely
Terület	6.282 km²
Népesség	299.197, 1891
Nemzetiségek	magyarok, szlovákok

Zemplén vármegye (szlovákul: Zemplin) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. Területét Szlovákia és Magyarország között osztották fel.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 2 Történelem 3 Lakosság 4 Közigazgatás

[szerkesztés] Földrajz

A vármegye területe északi és nyugati része hegyes, délen és keleten síkság volt. Északi részén a Keleti-Beszkidek, nyugati részén az Eperjesi-hegység emelkedett. Déli részén az Alföld nyúlványa, keleten pedig az egykoron mocsaras Bodrogköz feküdt. Legfontosabb folyói a Tisza, a Bodrog és a Laborc. Északról Galícia, keletről Ung vármegye, délről Szabolcs és Borsod vármegyék, nyugatról pedig Abaúj-Torna és Sáros vármegyék határolták

[szerkesztés] Történelem

A vármegye a 11. században jött létre, a legöregebb magyar vármegyék egyike volt. Az Oszmán Birodalom nem sújtotta ezt a területet, a török hódoltság idején is a Magyar Királysághoz tartozott. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a vármegye területén is voltak csaták. 1918-ban a Csehszlovák Hadsereg elfoglalta a vármegye északi részét, majd 1920-ban ezt a részét Csehszlovákia területéhez itélték. A II. világháború idején a vármegye területének egy része visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, majd 1945-től újra Csehszlovákia része. 1993 óta Szlovákia Kassai kerületének és Eperjesi kerületének része.

[szerkesztés] Lakosság

A vármegye összlakossága 1891-ben 299 197 személy volt, ebből:

• 141 188 (47,2%) magyar
• 107 477 (35,9%) szlovák
• 31 036 (10,4%) ruszin
• 15 511 (5,2%) német

[szerkesztés] Közigazgatás

A vármegye a következő tizenkét járásra volt felosztva:

• Bodrogközi járás, székhelye Királyhelmec
• Gálszécsi járás, székhelye Gálszécs
• Homonnai járás, székhelye Homonna
• Mezőlaborci járás, székhelye Mezőlaborc
• Nagymihályi járás, székhelye Nagymihály
• Sárospataki járás, székhelye Sárospatak
• Sátoraljaújhelyi járás, székhelye Sátoraljaújhely (rendezett tanácsú város)
• Szerencsi járás, székhelye Szerencs
• Szinnai járás, székhelye Szinna
• Sztropkói járás, székhelye Sztropkó
• Tokaji járás, székhelye Tokaj
• Varannói járás, székhelye Varannó

A Magyar Királyság vármegyéi 1881-1920 Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör és Kis-Hont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom Horvát-Szlavónország vármegyéi Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb