Vukovár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vukovár (régi magyar neve Valkóvár, horvátul Vukovar, németül Wukowar) város a mai Horvátországban Vukovár-Szerém megye székhelye.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Eszéktől 36 km-re délkeletre, Vinkovcétól 20 km-re keletre a Duna jobb partján a Vuka-folyó dunai torkolatánál fekszik. A város régi és új negyedeit a Vuka-folyó választja el egymástól.

[szerkesztés] Nevének eredete

Eredeti neve Vlkovgrad (= farkasvár) lehetett, ebből származik régi magyar neve Valkóvár (szláv: vlk = farkas).

[szerkesztés] Története

1150-ben castrum Vlcou néven említik először. A várostól délre a Száva ás Basut-folyók közén elterülő Bázaközben győzték le 1388 kora tavaszán Zsigmond király hadai Horváti János Boszniából benyomuló seregét. 1537. december 1-jén is lovascsata dúlt a közelében. A város 1687. augusztus 12-én a nagyharsányi csata után szabadult fel a török uralom alól. 1848. november 15-én itt győzte le Batthyány Kázmér a szerbeket. 1910-ben 10 359 lakosából 4125 horvát, 3502 német, 1592 szerb és 954 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Vukovári járásának székhelye volt.

A várost 1991. augusztus 26-án fogták körbe a szerb csapatok, a horvát védők november 18-ig védték hősiesen a várost. A harcokban 7500 horvát katona esett el, de a horvát hadsereg időt nyert az újjászervezésre. A harcokban a 45 000 lakosú városban csaknem minden elpusztult. A Duna-parton hatalmas kereszt hirdeti a védők emlékét.

A város ma Horvátország legnagyobb dunai kikötője, fejlett mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, textil és élelmiszeriparral rendelkezik. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 31 670 lakosából 18 199 horvát, 10 412 szerb, 387 magyar, 112 albán, 45 cigány, 39 bosnyák, 24 szlovén, 19 cseh volt, magának a városnak 20 301 lakosa volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A város épületei a harcokban súlyosan megsérültek, de nagyrészt helyreállították őket:

Ferences kolostor
Szent János plébániatemplom
Eltz-kastély (18. század)
Szent Mikós ortodox templom
Duna-parti sétány
Orlov-sziget

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Városok a Duna mentén (forrástól a torkolatig)

m·v·sz

Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Kelheim · Regensburg · Straubing · Deggendorf · Vilshofen · Passau