A Pál utcai fiúk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc 1906-ban megjelent ifjúsági regénye. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány. Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (pl. Olaszországban, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány.
A regény budapesti iskolásokról szól, akik megvédik játszóterüket, a „grundot” egy másik csapat gyerektől. A díszlet a fejlődő magyar főváros századfordulós társadalma az első világháború előtti időszakban, de a könyv máig ható nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy olvasói szerint örök élethelyzetekről szól, bárhol, bármikor történhetett volna.
A regény főszereplői – Nemecsek Ernő, Boka, Geréb, Áts Feri – olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket a név puszta említése felidéz – és a könyv olyan jól ismert, hogy ezeket a neveket gyakran használjuk is emberi jellemek tömör leírására. A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Cselekménye
[szerkesztés] Nemecsek Ernő, mint jelkép
A „csatát” Nemecsek Ernő – a legkisebb és leggyengébb a fiúk közt – dönti el, miután saját társai csupa kis betűvel írták le a nevét és árulónak kiáltották ki. Nemecsek a kicsik, gyengék, de elszántak, a félreszorítottak, de önfeláldozók jelképe lett. Bodnár Dani, ötödik osztályos tanuló így írja le iskolai dolgozatában 2006-ban, mit is jelentett a kis Nemecsek önfeláldozása: „Nagyon beteg voltam. Arra gondoltam, hogy miért kellett harcolni a grundért. Azért, mert az volt a mi hazánk, játszóterünk, amiért még lázasan is meg kellett küzdeni. Mert a grundot mi annak tekintettük, mintha az lett volna a mi hazánk.”
[szerkesztés] Helyszínek
A regényben szereplő grund a – a regény szövegéből kideríthetően – a mai Pál és Mária utca sarkán volt (a Józsefvárosban), Nemecsekék lakása pedig a Rákos utcában (ma Hőgyes Endre utca) volt (a Ferencvárosban), az akkoriban a környéket meghatározó alacsony, egészségtelen házak egyikében. A tó helyszínét Fogarassy Miklós irodalomtörténész azonosította: Az Üllői úti klinikák közül utolsó, a mai Természettudományi Múzeum felé eső tömböket csak később, a Millennium (1896) után építették meg – ezeknek az épületeknek a „telkén” lehetett az tó, ahol a regény szereplői a Füvészkertben a vörösingeseket kihallgatják. [1]
[szerkesztés] Fordítások
Néhány fordítás címe:
|
|
[szerkesztés] Filmfeldolgozások
- A Pál utcai fiúk Balogh Béla filmje 1929-ben
- No Greater Glory Frank Borzage amerikai rendező (1934)-es filmje [4]
- I ragazzi della via Paal, Alberto Mondadori és Mario Monicelli 1935-ös filmje
- A Pál utcai fiúk Fábri Zoltán 1969-es filmje
- A Pál utcai fiúk Maurizio Zaccaro 2003-as filmje
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A regény teljes szövege
- Hangoskönyv változat Németh Kristóf előadásában
- A mű hangoskönyv változata Felolvasó szoftver „előadásában”
- Szobrot kaphatnak a Pál utcai fiúk? (RTLKlub.hu, 2005. december 3.)
- A „Pál utcai fiúk negyedről” a Corvin sétány városmegújító programján belül (Index.hu, 2005. október 10.)
- Pál utcai grund a Tömő utcában (Népszabadság Online, 2006. április 7.)
- Nemecsek visszatér a Józsefvárosba (Index.hu, 2006. szeptember 12.)
Based on work by 
![[2]](http://demeter.oszk.hu/apache2-default/htm_jpg/oc33.310.jpg){kind=link}
![[3]](http://demeter.oszk.hu/apache2-default/htm_jpg/ob29.013.jpg){kind=link}