Örmény nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Örmény (հայերեն լեզու) | |
---|---|
Beszélik: | Örményország, Grúzia |
Terület: | Európa |
Beszélők száma: | 7 millió |
Helyezés: | 87 |
Nyelvcsalád: | Indoeurópai Örmény |
Írás: | Örmény ábécé |
Hivatalos státusz | |
Hivatalos nyelv: | Örményország |
Szabályozza: | nincs hivatalos szabályzó testülete |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | hy |
ISO 639-2 | arm |
SIL | hye |
Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA [hajɛɹɛn lɛzu] – hayeren lezu) egy nyelv nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek.
A nyelvészek általában az indoeurópai nyelvcsalád önálló ágaként szokták említeni, habár néhány közülük már megpróbálta bizonyítani egyes indoeurópai nyelvekkel fennálló szorosabb rokonságát, elsősorban a hellén nyelvekkel.
A nyelvet ma megközelítőleg 7 millió ember beszéli, ebből 3,9 millió lakik a mai Örményországban. Ragozó jellegű.
[szerkesztés] Írása
Betűit az V. században szerzetesek fejlesztették ki.
Magánhangzói: a, á, e, é, i, í, u.
Mássalhangzói: c, d, dzs, f, g, gy, h, j, je, k, l, m, n, p, q, r, s, sz, t, v, vo, yev, zs.
[szerkesztés] Nyelvtana
Az örmény nyelv nem ismeri a nyelvtani nemet. A névelőt a szó végéhez függeszti, pl. gail-e = a farkas. A többesszámot er végződés jelzi, és a többesszám jele a magyarhoz hasonlóan a ragok elé kerül pl: farkas-ok-nak. 7 esetet különböztet meg. A ragok különféle eseteket vonzanak. A birtokragok a szó végére kerülnek, ahogyan az agglutináló nyelvekben szokásos, pl. életem.
A jelzőt nem egyeztetik a jelzett szóval: szép ruhák, nem pedig szépek ruhák.
A szavak hangsúlya az utolsó, nem e:-re végződő szótagon van.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Armenica.org
- ormeny.lap.hu
- angol linkek
- Örmény írás németül
- Örmény írás angolul
- Örmény írás örményül
Indoiráni nyelvek |
asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda nyelv • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsraháti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít • páli • szanszkrit • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta • horezmi • khotáni • szkíta • szarmata • alán • szogd • beludzs • kurd • perzsa (fárszi) • tádzsik • óperzsa • párthus • pehlevi • dari |
Italikus nyelvek |
latin • olasz • korzikai • szárd • friuli • ladin • rétoromán (romans) • francia • vallon • okcitán (provanszál) • aráni • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • galíciai (gallegó) • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát • faliszkuszi • oszk • umber • venét |
Szláv nyelvek |
cseh • szlovák • knaani • lengyel • poláb • szorb (vend) • kasub • szlovinci • szlovén • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • egyházi szláv |
Balti nyelvek | |
Kelta nyelvek |
ír • skót gael • man-szigeti • briton • pikt • kumbriai • walesi • cornwalli • breton • gall • belga • leponti • keleti kelta • galata • keltibér |
Germán nyelvek |
burgund • gepida • gót • herul • vandál • dán • feröeri • izlandi • norvég • svéd • angol • fríz • angolszász • német • jiddis • pennsylvaniai német (pennsilfaanisch) • afrikaans • alnémet • flamand • holland • longobárd • ószász |
Anatóliai nyelvek |
hettita • lúv • palai • lűk (lykiai) • lűd (lydiai) • kár • piszid • mili |
albán • görög • örmény • tokháriai nyelvek | |
Bizonytalan besorolású nyelvek: illír • phrügiai • trák • dák • makedón |