Aknaszlatina
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Aknaszlatina (ukránul Солотвино (Szolotvino / Solotvyno), oroszul Солотвина (Szolotvina / Solotvina), szlovákul Kostel Solotvonski, románul Hăndal vagy Hăndal Ocna): város a mai Ukrajnában, Kárpátalján a Técsői járás ban. Lakóinak száma 9276 fő a 2001-es népszámlálás adatai szerint, ebből mintegy 4000 magyar nemzetiségű.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
[szerkesztés] Fekvése
TécsÅ‘tÅ‘l 24 km-re délkeletre a Tisza jobb partján fekvÅ‘ település. Faluszlatina tartozik hozzá. A Tisza túlpartján Romániában, Aknaszlatinával szemben Máramarossziget terül el. A két települést korábban hÃd kötötte össze, amelyet 1944-ben felrobbantottak. A hÃdat 2002-re újjápÃtették, de csak 2007. január 15-én nyitották meg a román–ukrán határátkelÅ‘t a két ország elnökének jelenlétében. A település átlagos tengerszint feletti magassága 283 m.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a magyar akna és a szláv zalato (= arany) főnevek összetétele.
[szerkesztés] Története
1360-ban Zlatina néven emlÃtik elÅ‘ször. Már a római korban lakott volt. A környék leggazdagabb sóbányája van itt, amely a 13. század óta működik. Bányászai már 1492-ben lázongtak a rossz körülmények miatt, 1514-ben tevékenyen részt vettek a Dózsa-féle parasztfelkelésben, majd 1703-ban a Rákóczi-szabadságharcban. A 18. és 19. században egymás után nyitották meg az újabb és újabb sóbányákat. 1880-ban ért ide a vasútvonal. 1910-ben 2330, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerzÅ‘désig Máramaros vármegye Szigeti járásához tartozott. 1944-ben innen is elvitték a magyar és sváb nemzetiségű férfiakat, akik többsége elpusztult az orosz lágerekben. 1989-ben magyar középiskola nyerte vissza itt önállóságát.
[szerkesztés] Gazdasága
A település életét évszázadok óta a sóbányászat határozza meg. Az ipari méretű sókitermelés csak az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a XIX. században kezdÅ‘dött el. A szovjet idÅ‘kben jelentÅ‘sen növelték a termelést. 1960-ban 326 000 t, 1970-ben 451 000 t sót hoztak a felszÃnre (ez az Ukrán SZSZK sótermelésének 10%-ka volt). A Szovjetunió felbomlását követÅ‘ gazdasági válság a bányát sem kerülte el, a termelése jelentÅ‘sen visszaesett. Napjainkban ipari és mezÅ‘gazdasági célokra bányásznak sót.
Napjainkban a 8-as és a 9-es számú bánya működik, elÅ‘bbiben fÅ‘leg románok, utóbbiban magyarok dolgoznak. A korábbi bányák kimerültek, többségük beomlott. A 9-es bánya felsÅ‘ vágataiban 1968 óta allergiát és légúti betegségeket gyógyÃtanak. A településen – Ukrajnában egyedüliként – allergológiai kórház működik.
[szerkesztés] Látnivalók
- Már a 19. században sósvizű gyógyfürdő működött itt, jelenleg Kisszlatinán van gyógyfürdő.
- A település életét meghatározó sóbányászat történetét a helyi bányamúzeum mutatja be.
| Kárpátalja városai | |||
|---|---|---|---|
| Városok | |||
| Beregszász | Csap | Huszt | Ilosva | Munkács | Nagyszőlős | Rahó | Szolyva | Técső | Ungvár | |||
| Városi jellegű települések | |||
| Aknaszlatina | Bustyaháza | Dombóháza | Kőrösmező | Nagyberezna | Nagybocskó | Ökörmező | Perecseny | Szentmiklós | Taracköz | Visk | |||
Based on work by