Andrew Johnson

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Andrew Johnson**
az Egyesült Államok 17. elnöke

Hivatali idő
1865. április 15. – 1869. március 3.
Előd	Abraham Lincoln
Utód	Ulysses Grant
Született	1808. december 29. Raleigh (North Carolina)
Elhunyt	1875. július 31. Greeneville (Tennessee)
Politikai párt	Demokrata Párt
Házastárs	Eliza McCardle Johnson
Aláírás
az Egyesült Államok 16. alelnöke
Második hivatali idő
1865. március 4. – 1865. április 15.
Elnök	Abraham Lincoln
Előd	Hannibal Hamlin
Utód	Schuyler Colfax

Andrew Johnson (1808. december 29. – 1875. július 31.) az Egyesült Államok 17. elnöke 1865 és 1869 között, Abraham Lincoln utóda.

A déli államok elszakadása idején Tennessee állam kormányzója volt, és ő volt az egyetlen déli szenátor, aki ezután megtartotta posztját. Ugyan demokrata és rabszolgatartó volt, az unió hadseregét támogatta. Tennessee katonai kormányzójává nevezték ki, és ott vezetett felkelést az északiak támogatására.

1864-ben a Republikánus Párt Abraham Lincoln alelnökévé választotta.

Elnökként a déli államok újjáépítésének első szakaszát vezette 1866-ig, amikor pártjának radikálisai megszerezték a kongresszus irányítását. Békéltető politikája, a korábbi konföderáció integrációjának siettetése és a polgárjogi törvénytervezetek megvétózása miatt szembekerült a radikális republikánusokkal, és 1868-ban bizalmatlansági indítványt terjesztettek be ellene, ám egy szavazat különbséggel a szenátus felmentette.