Apollóniai Diogenész
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Apollóniai Diogenész (görögül: Διογένης Απολλωνιάτης, kb. Kr. e. 499 - 428 között élt görög természetfilozófus. Egyes elemzők szerint a krétai Apollóniából, mások szerint a Fekete-tenger partján álló milétoszi alapítású Apollóniából származott. [1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Írásai
Műveinek számát tekintve eltérő feljegyzések maradtak fenn: egyesek szerint csak egy könyvet írt (Diogenész Laertiosz), mások szerint (Szimplikiosz) legalább négy könyvet is írt. Szimplikiosz szerint Diogenész a következő műveket írta: A szofisták ellen, Meteorológia, Az emberi természetről és a Természetről-t. Az utolsó művet állítolag maga Szimplikiosz is olvasta és majdnem minden töredék ebből a műből maradt fenn.
Modernkori elemzések szerint (Diels), Szimplikiosz tévedett a művek számát illetőleg, a tévedés pedig a könyv fejezetekre való felosztásából eredhetett. Burnet szerint azonban valószinűtlen, hogy Szimplikiosz tévedett volna.[2]
[szerkesztés] Filozófiája
Theophrasztosz elmondása szerint,[3] Diogenész eklektikus modón írt: némely dolgokban Anaxagorászt, másokban Leukipposzt követve nyilatkozott. Az örök anyagnak amit minden más alapjának tekintett, a levegőt nevezte, aminek tulajdonságai a ritkulástól illetve a sürűsödéstől függenek.
Diogenész szembeszáll Anaxagorász és Empedoklész pluralizmusával, megkisérelvén visszaállítani jogaiba a monizmust. Diogenész az anaxagorázi "Észt" saját monista koncepciójához igazította, evel azt szerette volna bizonyítani, hogy az alapvető szubsztancia nem más mint az értelem, és ez irányítja a természetben végbemenő dolgokat. A dolgok pedig mind ugyanabból az őselemből épülnek fel, ugyanabból differenciálódnak. Szerinte csak ez lehet a magyarázat arra, hogy a dolgok keveredni képesek egymással, ugyanis az ellentétes elemek nem keveredhetnek, "nem lehetnének egymás kárára, vagy hasznára".
Az alapvető szubsztancia, amit a levegővel azonosított, isteni értelemmel kell, hogy birjon. Ez az értelem tereli a dolgokat a legjobb út fele. Az értelem révén oszlik szét minden, hogy mértékkel rendelkezzen (pl. tél, nyár, szél stb.).
[szerkesztés] Kozmogónia és kozmológia
Diogenész kozmogóniája részint Anaxagorász kozmogóniáján (az örvényt indító értelmes szubsztancia gondolatát veszi át tőle), részint a milétoszi tanításon alapul (középütt összeálló sürűből alakul a Föld).
Pszeudo-Plutarkhosz elmondása szerint,[4] Diogenész számtalan kozmosz létezését feltételezte, amelyek állandó mozgásban vannak. A sürübb dolgok [az örvény] középpontjában tömörültek, létrehozván a Földet, a ritkább természetű dolgok a szélső részek fele sodrodta (felfele), és létrehozták a Napot.
Aetiosz állítása szerint,[5] Diogenész az égitesteket habköhöz hasonlította, "a kozmosz légzőnyillásainak" nevezte.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Alianosz a Varia historia II. 31 (DK 64 A 3) művében, azt állitota, hofy a Fekete-tenger parti Apollóniából származott, ő az ateisták felsorolásában említi a "phrüg Diogenészt". A bizánci Sztephanosz ellenben, "Diogenészt a természetkutatót" a krétai városhoz, a korábbi Eleuthernához kapcsolja (DK 64 A 3).
- ^ Burnet: Early greek philosophy 353.
- ^ Theophrasztosz: Physicorum optiones fr.2, idézi Szimplikiosz in. Aristotelis Physica commentaria p. 25,1 Diels (DK 64 A 5)
- ^ Pszeudo-Plutarkhosz: Stromata 12.
- ^ Aetiosz II. 13, 5–6
|
Milétoszi iskola : Thalész · Anaximandrosz · Anaximenész Püthagoreusok : Püthagorasz · Alkmaión · Philolaosz · Arkhütasz Epheszoszi iskola : Hérakleitosz — Eleai iskola : Xenophanész · Parmenidész · Eleai Zénón · Melisszosz Posztparmenideánus pluralisták : Anaxagorasz · Empedoklész — Atomisták : Leukipposz · Démokritosz Szofisták : Prótagorasz · Prodikosz · Gorgiasz · Hippiasz · Kritiasz · Thraszümakhosz · Antiphón · Anonymus Iamblichi · pszeudo-Arisztotelész Apollóniai Diogenész |
Based on work by