Thalész

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 k. - 546.). A hét bölcs egyike, a matematika és filozófia atyja, a milétoszi iskola első képviselője.

Thalész (görögül: Θαλης) a kis-ázsiai Milétoszban született Examinosz és a kár származású Kleobuliné gyermekeként, előkelő családban. Olajjal kereskedett, beutazta az akkor ismert művelt világot Mezopotámiától Egyiptomig. Politikai tanácsadóként is ismert, például az ión városok szövetkezését támogatta a perzsa fenyegetés ellensúlyozására. Elméleti ismereteit a gyakorlatban is kamatoztatta, így már életében nagy elismerésre tett szert. Az olimpiai játékok figyelése közben halt meg.

Thalész volt a milétoszi iskola megalapítója és a legkorábbi görög természetfilozófus – azaz olyasvalaki aki a dolgok összességének mint egésznek a természetét kutatta . Bár irásos műve nem maradt fenn, munkásságáról kaphatunk információkat Arisztotelésztől, Szimplikiosztól, Diogenész Laertiosztól. Bár Arisztotelész csak közvetett módon, mások tájékoztatása alapján jutott Thalész tanításaihoz.

Thalész mérnök volt Milétoszban és Diogenész Laertiosz szerint járt Egyiptomban, ahol gyakran volt együtt a papokkal. Ezért filozófiájában az egyiptomi kultúrának több elemét is megtaláljuk, ilyen például a világnak a vízből való származtatásának és a vízen való lebegésének a gondolata és főként annak a gondolata, hogy a természetben semmi nem szűnik meg, pusztul el, hanem őselemeirere bomlik, ebből az őselemből keletkezik és ebben semmisül meg. Thalész végzett bizonyos csillagászati megfigyeléseket, és foglalkozott a kozmológia tárgykörébe tartozó kérdésekkel, például a Föld stabilitásának kérdésével is. Az, hogy foglalkoztatta a világ szerkezetének a magyarázata, a legfőbb bizonyíték az, hogy előre jelzett egy napfogyatkozást is: Kr. e. 585. május 28-i napfogyatkozást, amely állítólag hozzájárult a lüdek és médek közötti háború befejezéséhez. De az is lehet, hogy babiloniai látogatása során hozzájutott a papok feljegyzéseihez, akik vallási célból már Kr. e. 721- től kezdve megfigyeltek mind teljes, mind részleges napfogyatkozásokat. De az is lehetséges, hogy egyiptomi útján jutott ehhez az ismerethez. Továbbá feljegyzések arról, hogy foglalkozott csillagászattal: „Thalész azt tanítja, hogy a Fiastyúk reggeli lenyugvása [az őszi] napéjegyenlőség után huszonöt nappal következik be.”

Thalész kozmológiáját és kozmogóniáját Arisztotelész két szövegéből ismerhetjük: a De caelo (II 13: 294 a 28) és a Metafizika (I 3: 983 b 6) részeiből.

Életéről több anekdota maradt fenn, egyszer egy gödörbe lépett a csillagokat vizsgálva (ld. Platón: Theaitétosz 174a), másszor az olajfák bő termésének előrejelzését fordította saját hasznára (ld. Arisztotelész: Politika I. 11 1259a9). Egyiptomban egy bot árnyéka alapján megállapította az egyik piramis magasságát.

Thalész tanítványa volt a szintén milétoszi Anaximandrosz (Kr. e. 611 k. – 546), aki az első világtérképet készítette.

Tartalomjegyzék 1 Munkássága 1.1 A víz 1.2 A világ istenekkel van tele 2 Matematikai fölfedezései 3 Csillagászat 4 Anekdoták Thalészról 5 Jegyzetek 6 Lásd még 7 Források 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Munkássága

Mai ismereteink szerint Thalész volt a legkorábbi természetfilozófus, azaz olyasvalaki aki a dolgok összeségének mint egésznek a természetét kutatta. Őt tekintjük az első filozófusnak, bár gondolkodásmódja még naiv volt. Véleménye szerint mindennek az alapja a víz, hiszen minden élő ebből születik, és ekként végzi; szerinte a szárazföld is a vízen úszik.

[szerkesztés] A víz

A következtetés, miszerint Thalész a dolgok alapanyagának (archéjának) a vizet tekintette, Arisztotelésztől származik. Arisztotelész feltételezése szerint Thalész bizonyos alapvető megfigyeléseket tett az élőlények születésére és táplálkozására vonatkozóan, és ennek alapján arra jutott, hogy az egyes élőlények születéséhez és fennmaradásához leginkább nedvességre van szükség. Thalész úgy látta, hogy minden dolog tápláléka nedves, sőt maga a hő is a nedvességből ered és él. Például nedvesség van a növényekben, nedvesség van az ételekben, a mag is tartalmaz nedvességet, míg a sziklák és a halottak gyorsan kiszáradnak. A víz, pontosabban a nedvesség a dolgok lelkét, a teremtett világ lényegét jelenti. A föld valamiképp a víz megszilárdulásából keletkezik, azonban nem tudunk olyan Thalésztól származó elméletről (ami nem jelenti azt, hogy nem volt neki valamilyen elmélete erre a problémára vonatkozólag) amely leírná, hogy hogyan történik ez az átalakulás.

Thalész kozmológiája keleti eredetéről tanúskodik a neki tulajdonított kijelentés: a föld mint egy fadarab úszik a vízen. Egyiptomban a földet lapos tányérnak képzelték amely, a vízen úszik. Babiloniában Apszú és Tiámat képviselik az ősi vizeket, Marduk szakította szét Tiámat testét és így jött létre a föld és az ég, Apszú pedig a föld alatti víz lesz.

[szerkesztés] A világ istenekkel van tele

Az az elképzelés, miszerint Thalész úgy gondolta, hogy az egész világ valamiképpen eleven és lélekkel van felruházva, Arisztotelész A lélekről című írásában olvasható: „Egyesek azt állítják, hogy a lélek el van vegyülve az egész mindenségben. Talán ezért hitte Thalész, hogy minden istenekkel van tele."

Azt vallotta, hogy a világ jelenségei élő sajátosságokat mutatnak, mindennek lelke van - ezt a szemléletet „hülozoistá”-nak (hülé - anyag, és zoé - élet) nevezik. Azt állította, hogy a világ istenekkel van tele, és a látszólag élettelen dolgoknak is van lelkük. Példaként a mágnest és a borostyánt hozta fel.

[szerkesztés] Matematikai fölfedezései

A rhodoszi Hierónümosz a piramisok magasságának megmérését Thalésznak tulajdonította:

Hierónümosz azt mondja, hogy árnyékuk segítségével mérte meg (ti. Thalész) a piramisokat úgy, hogy megfigyelte azt a pillanatot, amikor azonos hosszúságú a mi árnyékunk a magasságukkal.

(Diogenész Laertiosz: Hires filozófusok élete I. 27)

Eudémosz Thalésznak tulajdonította a tengeren úszó hajók távolságának a mérésére szolgáló eszközt.^[1] Feltéve, hogy a megfeleő tengerszint feletti magassága ismert, ez a számítás egy primitív szintező segítségével elvégezhető, amely egy körző két szárához hasonló módon összeillesztett pálcákból áll: egy pálca a látóvonal, a másik a hozzávetőleges szintvonal számára.

Proklosz, Eudémoszt követve, további három tételt tulajdonított Thalésznak:

1. A kört az átmérője felezi;
2. Az egyenlő szárú háromszög alapján fekvő szögek egyenlőek;
3. A szemben álló csúcsszögek egyenlőek.

[szerkesztés] Csillagászat

A csillagászati megfigyelései révén a Nílus ár-apály jelenségét magyarázta, a tengeri navigációt segítette, valamint naptárkészítéssel is foglalkozott. Feljegyzések szerint előre jelezte a Kr. e. 585. május 28-i napfogyatkozást (ld. Hérodotosz I. 74), ebben valószínűleg babiloni csillagászati táblázatok segítették. Vízóra szerkesztését is tulajdonítják neki^[2].

Írása nem maradt fenn, Hérodotosz, Kallimakhosz, Sztobaiosz, Arisztotelész (De Caelo (II.13: 294 a 28), Metafizika (I.3:983 b 6)),Szimplikiosz (p.23) műveiből ismerjük gondolatait.

[szerkesztés] Anekdoták Thalészról

Platón Theaetetus dialógusban, és Arisztotelész Politika című művében olvashatunk Thalészról feljegyzéseket:

...,amikor csillagászati megfigyelései közben fölfele nézve beleesett egy gödörbe, egy elmés és csinos thrák szolgálólány kigúnyolta, mondván, hogy erősen vágyik ugyan az égi dolgok ismeretére, de fogalma sincs arról, ami háta mögött és a lába előtt van.

(Platón: Theaetetus 174 A)

Midőn ugyanis szegénysége miatt folyton azt hányták szemére, hogy a filozófia haszontalan, kifigyelte, mint mondják, csillagászati úton, hogy bő olajtermés lesz, s még télen előteremtett egy kevés pénzt, és valamennyi milétoszi és khioszi olajsajtóra foglalót adott, majd olcson kibérelte őket, mivel senki sem igért többet; mikor aztán elérkezett a megfelelő alkalom, egyszerre és hirtelen nagy kereslet támadt, s ekkor ő olyan áron adta az ővéit bérbe, ahogy akarta, s így sok pénzt halmozva össze, bebizonyította, hogy könnyű megvagyonosodniuk a filozófusoknak, ha éppen akarnák; csakhogy nem ez az, amire törekszenek.

(Arisztotelész: Politika I 11: 1259 a 9)

Neki tulajdonított mondások:

• „Ismerd meg önmagad (Gnóthi szeauton)!” - Delphoi jósdához vezető úton szerepelt (A körülbelül 1000 éve működő delphoi jósdát ie. 590 körül foglalták el az athéniak, amikoris Szolón volt náluk a Bölcs Vezér. Ettől kezdve Athén gondoskodott a jósda "politikai függetlenségéről". Természetes volt tehát, hogy a jósda falára az akkori vezér szavait vésték, azaz Szolónét. Valószínűleg a mondást tőle, és nem Thalésztől származik)
• „Mindent mértékkel (Méden agan)!”

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^ Proklosz: In Euclidem commentaria 352 o.
2. ^ Pintér Attila, Változó Világ 45.

[szerkesztés] Lásd még

• Thalész-tétel

[szerkesztés] Források

• G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (ford.Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó, 1998. A fordítás alapjául szolgáló kiadás: G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: The Presocratic Philosophers Second Edition, Cambrige University Press, Cambrige, 1983. ISBN 9637978992
• http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/filtort/betegh/miletw.htm
• http://magyarok.sulinet.hu/nagymagyarok/filozofus/thalesz.html
• http://www.sulinet.hu/ematek/html/thalesz.html
• http://enciklopedia.fazekas.hu/eletrajz/Thalesz.htm
• http://2oldal.hu/irodalom_hetbolcs.htm
• http://www.slemi.hu/htm/index.html

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Thalészról a The Internet Encyclopedia of Philosophy
• Fontos matematikatörténeti adalékok a MacTutor History of Mathematicsból