Kiegyezés
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
| A magyarság történelme |
|---|
 |
| A magyar nép kialakulása |
| Magyar őstörténet |
| Honfoglalás |
| Kalandozó hadjáratok |
| A középkori Magyar Királyság története |
| Árpád-kor |
| Anjou-kor |
| Vegyesházi királyok kora |
| Koraújkori magyar történelem |
| Török hódoltság |
| Erdélyi Fejedelemség |
| Királyi Magyarország |
| Rákóczi-szabadságharc |
| A Habsburg abszolutizmus kora |
| 19. századi magyar történelem |
| Reformkor |
| 1848–49-es forradalom és szabadságharc |
| Kiegyezés |
| Osztrák–Magyar Monarchia |
| 20. századi magyar történelem |
| Őszirózsás forradalom |
| Magyarországi Tanácsköztársaság |
| Magyarország 1919–1945 között |
| Magyarország 1945–1956 között |
| 1956-os forradalom |
| Magyarország 1957–1989 között |
| Magyarország – Kárpát-medence |
| Magyarország politikai élete (1989–) |
| A kisebbségi magyarok története |
| A magyarországi nemzetiségek története |
| Erdély történelme |
| Magyar hadtörténet |
A kiegyezésen az 1867. évi osztrák-magyar politika megegyezését értjük, amelynek következtében létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia.
[szerkesztés] Előzmények
Az osztrák-magyar érdekek az 1848-1849-es forradalmak során kerültek élesen összetűzésbe. Itt az osztrák seregek orosz segítséggel győzedelmeskedtek a magyarok felett, a fegyvert 1849. augusztus 13-án Világos mellett rakták le. Ezt követően a viszonyt a rákényszerítés és a megtorlás jellemezte, mind Haynau rémuralma (1849–1851), mind Alexander Bach birodalmi központosítása (1851–1859) idején. Az állami felügyelet és a cenzúra erős volt, a gazdaságban jelentős változás nem mutatkozott.
Ferenc József látta, hogy ez a helyzet tarthatatlan, ezért menesztette Bachot és megpróbálta rendezni a viszonyokat. 1860-ban kiadta az ún. októberi diplomát, amely az országgyűlés visszaállítását helyezte kilátásba, majd 1861 februárjában az ún. februári pátenst, amely a tartományi gyűlések fölé egy birodalmi gyűlést rendelt. Ezeket az újonnan 1861-ben összeült magyar országgyűlés feliratban nem fogadta el. Ennek következtében Ferenc József ideiglenes, átmeneti állapotot, más néven provizóriumot hirdetett, Schmerling vezetésével (1861–1865). Ez a helyzet már lazábbnak mutatkozott az előzőnél, és a magyar nemesség is érezte, hogy most kell lépnie. Így Deák Ferenc a Pesti Naplóban közölte híressé vált „Húsvéti cikkét”, amelyben kinyilvánította az uralkodó felé a nemesség hajlandóságát a változásra. Erre a császár leváltotta Schmerlinget, és megkezdődtek a tárgyalások a két fél között. Eközben tört ki az osztrák-porosz háború, amelyet Ausztria elveszített, ennek eredménye is a kiegyezés felé hajtotta Ausztria érdekeit.
[szerkesztés] A kiegyezés tartalma
A kiegyezés tárgyalásai a porosz-osztrák háború hatására felgyorsultak, és a megállapodás 1867 nyarára megszületett. 1867. június 8-án legitimizálták, megkoronázták az eddigi uralkodót, Ferenc Józsefet, aki kinevezte és kormányalakításra kérte fel gróf Andrássy Gyulát a Felirati Párt részéről. A kiegyezés nem biztosította teljesen Magyarország függetlenségét Ausztriától, de reális kompromisszumot jelentett. Lényegesebb pontjai:
- A miniszterelnököt a király nevezi ki (1867/XII. tc.).
- Az ország, önnállóságot kap minden téren, 3 kérdéskört kivéve (külügy, hadügy, pénzügy).
- A hadsereg parancsnoka a mindenkori uralkodó, jelen esetben Ferenc József.
- Az újoncmegajánlás a király feladata.
- Vannak olyan ügyek, amelyekben együttes minisztériumokat állítanak fel, ilyen a külügy a hadügy és a pénzügy.
- A két ország évente közös bizottságot hív össze közös ügyeik érdekében (egyik évben Bécsben, másik évben Pesten).
- A kiadásokról kvóta alapján osztoznak, amelyet 10 évente újratárgyalnak (itt meghatározott 30%-70% arány) (1867/XIV.tc)
- Az országok között vám- és kereskedelmi szövetség jön létre (1867. évi XVI. tc.)
- Közös súly- és mértékrendszert vezetnek be.
- Közös fizetőeszközt vezetnek be (korona).
- A posta- és a távírdaügyet szinkronizálják.
A magyar-osztrák viszony rendezése után sor került az országon belüli nemzetiségi kérdések rendezésére is.
- A horvátokkal is megkötik a kiegyezést, szabadon működhet a szábor és önnálóságot kap a horvát kormány területén belül (1868/XXX. tc.)
- Az Eötvös József által javasolt nemzetiségi törvény:
- az alsó- és középfokú oktatást támogatja;
- nyelvhasználatot biztosítja, ott ahol megfelelő a nemzetiségek aránya;
- bizonyos mértékű autonómiát biztosított.
[szerkesztés] A kiegyezés hatásai
A kiegyezés egyértelmű következménye egy viszonylag békés 50 év, és az Osztrák–Magyar Monarchia létrejötte, mely alatt Magyarország sokat fejlődött.
Based on work by