Nemeshegyi Péter
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
P. Nemeshegyi Péter S.J. (* 1923, Budapest) jezsuita szerzetes, egyetemi tanár, dékán, aki a Szentírást japán nyelvre lefordította. A japán Szent Kincs Rendjé-nek, "Arany Sugarak a Nyakszalaggal" legmagasabb kitüntetettje.
[szerkesztés] Élete
1944-ben lépett be a jezsuita rendbe, mert "imponált nekem, hogy náluk, a budapesti Jézus Szíve-templomban a mise alatt nem szedtek adományt, nem zavarták meg az áhítatot". A római Gergely Egyetemen teológiai doktorátust szerzett, majd "azzal a szándékkal mentem Japánba, hogy szeretni fogom őket. Megkerültem a nyelviskolát. A papneveldében a japánoktól tanultam beszélni a napi élet során. Magyar embernek könnyebb japánul megtanulni, mint a többi európainak, mert hasonlít a nyelvtanunk, a mondatszerkezetünk és a gondolkodásmódunk. Jóban lettem velük, nem tekintettek kellemetlen külföldinek. Szorgalmasak, udvariasak, előzékenyek, van bennük valami gyermekdedség, örülnek a kis dolgoknak is. Szeretik a szépet, rendkívül esztétikusak: ott minden szép, az emberek, a ruhájuk, a természet, a tenger, a fák, a virágok..." 1956-tól 1993-ig a tokiói Sophia Egyetem Hittudományi karának professzora, kétszeri dékánja volt, s szinte az egész Japán területén tartott, a nem csupán a diákokat, hanem az átlagembereket is megszólító keresztény szellemiségű előadásain a teológiát középpontba állítva a nyugati kultúraelméletről, illetve a nyugati értékrendről is tanított. 1993-tól a váci székhelyű Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára.
[szerkesztés] Főbb művei
- Jezsuita szerzetes Japánban
- Hol állunk a Lumen gentium megvalósításával?
- Jézus társaként a nagyvilágban
- A világvallások típusai
- A buddhista és a keresztény lelkiség
Based on work by