Rudolf Heß

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rudolf Walter Richard Heß (Hess) (Alexandria, 1894. április 26. – Berlin, 1987. augusztus 17.) náci politikus, Hitler helyettese, háborús főbűnös.

[szerkesztés] Élete

Édesapja, Fritz Heß nagykereskedő volt, a németországi Wunsiedelből származott. Fia Alexandriában született. Az I. világháborúban egy önkéntes bajor ezredben harcolt. Háromszor sebesült meg a fronton, egyszer súlyosan (Romániában tüdőlövést kapott). Harcolt többek között Verdun ostrománál. A világháború után kommunistaellenes szervezetekben harcolt. Hitlerrel 1920-ban ismerkedett meg, és hamarosan személyi titkára lett. Részt vett a müncheni sörpuccsban, ezért elítélték; a landsbergi börtönben Hitlerrel együtt raboskodott. Itt segédkezett Hitler Mein Kampf c. művének megírásában. 1933-tól Hitler helyettese az NSDAP-ban, tárca nélküli birodalmi miniszter és számos egyéb cím tulajdonosa lett. Aláírását viselik többek között a nürnbergi faji törvények. Az 1930-as évek második felében fokozatosan háttérbe szorult.

Hess gépének roncsai a skóciai Bonnyton Moor közelében. 1941. május 10.

1941. május 10-én titokban Nagy-Britanniába repült, hogy a két ország közötti békekötésről tárgyaljon. Hitler őrültnek nyilvánította, tárgyalásai sikertelenek voltak. Repülőútja, annak körülményei ma is vitatéma a történészek körében. Egyesek szerint nem is Hess érkezett meg Nagy-Britanniába, hanem annak egyik hasonmása (mivel Hesst megölték). Mások szerint a brit titkosszolgálat vette rá az utazásra. Nem tisztázott az sem, hogy Hitler tudott-e a repülésről. Miután tárgyalásai sikertelennek bizonyultak, Hesst a Towerbe zárták. A nürnbergi perben háborús főbűnösként életfogytiglani börtönre ítélték. 1987-ben, 93 évesen halt meg a spandaui börtönben. Halála körülményei is érdekesek. Valószínűleg öngyilkos lett, de felvetődött annak a lehetősége is, hogy brit kommandósok gyilkolták meg. Sírja a mai napig neonáci szervezetek zarándokhelye.