Wrocław

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Wrocław**

Vajdaság	alsó-sziléziai
Járás	Járási jogú város
Városjogok	1262
Terület	293,90 km²
Népesség	633,7 ezer
Magasság	111 m
Körzethívószám	(+48) 71
Rendszám	DW

Wrocław ( kiejtése^✩, IPA: [ˈvrɔʦwaf], csehül: Vratislav ['vracislaf], németül: Breslau kiejtése^✩ ['breslau], latinul: Wratislavia vagy Vratislavia, régi magyar neve: Boroszló, 1741-1918 között hivatalos neve: Königliche Haupt-und Residenzstadt Breslau, azaz Boroszló Királyi Fő- és Székváros, 1918-45 között: Hauptstadt Breslau, azaz Boroszló Főváros. Szilézia történelmi fővárosa, lakosságát tekintve a negyedik legnagyobb és az egyik legrégibb lengyel város. Az alsó-sziléziai vajdaság központja, járási jogú város. Ezen kívül létezik wrocławi járás is, melyhez 9 szomszédos helység tartozik: Czernica, Długołęka, Jordanów Śląski, Kąty Wrocławskie, Kobierzyce, Mietków, Sobótka, Święta Katarzyna, Żórawina - a járás központja szintén Wrocławban van.

[szerkesztés] Fekvése

A Sziléziai síkságon, a középső Odera két partján fekszik. A városnak 5 nagyobb folyója van: az Odera és 4 kisebb folyó, mely az Oderába ömlik: a Bystrzyca, Oława, Ślęza i Widawa. A II. világháború előtt a városnak 303 hídja volt, ebből jelenleg 220 áll.

[szerkesztés] Nevének eredete

Wrocławot először Thietmar krónikájában említik: Jánost, az újonnan alapított wrocławi egyházmegye püspökét 1000-ben Johannem Wrotizlaensem-ként, a várost magát pedig Wortizlawa-ként. Az első városi pecsét felirata: Sigillum civitatis Wracislavie és a város egyszerűsített neve 1175-ben: Wrezlawe.

A korai feljegyzések szerint a középkori város neve lengyelül Wrocisław, csehül Vratislav volt, ami azt jelenti, hogy Wrocislaw/Vratislav városa. A lengyel név kiejtése később egyszerűsödött két lépésben: Wrocisław->Wrotsław->Wrocław, és ezt az egyszerűbb nevet használták a XII. század óta. A cseh változatot latin oklevelekben használták: Wratislavia vagy Vratislavia, de a lengyel kiejtés itt is Wracislavia volt. A későbbi germanizált változatot - Breslau - akkor használták, amikor a város Keletnémetország egyik fontos városa volt.

Hagyományosan úgy tartják, hogy a várost egy Vratislaw/Wrocislaw nevű személyről nevezték el, bár az nem világos, hogy milyen kapcsolat volt I. Vratislav cseh herceg és a város között, ha ilyen kapcsolat egyáltalán létezett. Lehetséges az is, hogy a város nevét Vratislav, sziléziai törzsi fejedelem neve után kapta, aki a város első birtokosa volt.

A város neve más nyelveken:

Vratislav (szlovák)
Vroclav (szerb)
Breslavia (olasz)
Vroclavas (litván)
Boroszló (magyar)

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Középkor

Breslau város és a környező települések (ma: Wrocław kerületei) 1900-ban
Forrás: http://www.breslau-wroclaw.de

Sópiac (Plac Solny)

Wrocław már régóta vásárhely volt, amikor először jegyezték fel nevét a X. században Vratislaviaként (Wratislaw). I. Mieszko lengyel herceg a 990-es években meghódította. 1138-ban Szilézia fővárosa lett. A tatárjárás alatt 1241-ben a lakosság többségét kitelepítették. A várost a mongolok kirabolták és felgyújtották, de nem maradt idejük a vár megvívására, ahová a lakosság többsége menekült.

Az ebből az időből származó oklevelekben a város neve sok változatban szerepel: Bresslau, Presslau, Breslau és Wratislaw. Az újáépített város 1262-ben magdeburgi városjogokat kapott. A város első ábrázolása Hartmann Schedel világkrónikájában jelent meg 1493-ban.

Mivel a város a Szent Római Birodalom közvetlen vazallusa volt, a német-római császárok biztosították küönböző hercegi és királyi dinasztiák uralmát. A város a Hanza-szövetség-nek, az észak-európai városok kereskedelmi lígájának tagja volt. Majdnem a teljes középkor folyamán Wrocław uralkodói a Piast dinasztiából származó sziléziai hercegek voltak. Bár nem tartozott a város hercegségükbe, a wrocławi püspök herceg-püspök volt, amióta Pogarelli Preczlaus püspök (1341-1376) megvásárolta a Grodków-i hercegséget Bolesław Brzeg-i hercegtől és hozzácsatolta a Nysa egyházmegyéhez, ezután a breslaui püspökök titulusa Neise és Grottkau (Nysa és Grodków) hercege lett, és példát mutatott más sziléziai uralkodónak is.

1335-től, Szilézia legnagyobb részével együtt a cseh királysághoz csatolták. 1469-1490 között Sziléziával együtt Magyarországhoz tartozott, majd az 1740-es évekig ismét Csehországhoz csatolták, s ezzel együtt, 1526-tól a Habsburg birodalom része lett. Ettől az időtől kezdve, bár a lakosság nagy része lengyel származású volt, beszédjükben németek lettek. A reformáció alatt a wrocławiak túlnyomórészt lutheránusok lettek, de az ellenreformáció alatt erőszakkal visszatérítették a jezsuiták, akik a Habsburg uralkodók támogatásával tevékenykedtek.

Miután a helyi Piast uralkodóház kihalt, 1675-ben a Habsburgok örökölték Wrocławot. Az osztrák császárok erőteljesen szorgalmazták a város rekatolizálását. Az osztrák örökösödési háború alatt az 1740s-es években Sziléziát annektálta a Porosz Királyság.

[szerkesztés] Újkori történet

Miután a Habsburgok lemondtak a német-római császári címről 1806-ban, a város porosz kormányzás alatt maradt, és 1871-ben a megalakuló Német birodalomhoz csatlakozott. Breslau nagy fejlődésnek indult: a város fontos ipari körzetté vált, főleg vászon és pamut ipara volt jelentős, 1860 és 1910 között lakossága megháromszorozódott, elérte a félmilliót. A város határai is nagymértékben kibővültek 1928-ban.

A Nemzeti Szocialista népirtás a II. világháború alatt a város 10 000 zsidó lakosából sokat megölt. Amikor a Vörös Hadsereg 1945 februárjában a közeledett, Breslaut erőddé nyilvánították és a város lakosságának többségét evakuálták, bár kb. 200 000-en maradtak. Az erődítések építéséhez kényszermunkásokkal erősítették a civil munkásokat és a koncentrációs táborok foglyait is a munkálatok segítésére kényszerítették.

Közel három hónapos ostrom után 1945. május 7-én a "Festung Breslau" megadta magát, és Kelet-Németország utolsó nagyvárosa elesett. Mintegy 40 000 breslaui a maradt holtan a romok között, és a város csaknem 70%-a elpusztult. Az ostrom alatt a hatóságok egy modern lakótelepet, a Kaiserstraße (most Plac Grunwaldzki) leborotváltak a föld színéről, hogy helyet adjanak egy katonai repülőtérnek, mely utánpótlással látta volna el a várost. Ismeretlen számú német polgár és kényszermunkás veszítette életét a repülőtér építése alatt.

Mint csaknem egész Szilézia, Breslau is visszakerült Lengyelországhoz a Potsdami Konferencia alatt kötött megállapodás szerint. A legtöbb német túlélőt 1945 és 1949között kitelepítették a háború utáni német államok valamelyikébe, vagy önként távoztak. Tény, hogy az utolsó német iskolát csak 1963-ban zárták be. Wrocławot újratelepítették közép-Lengyelország kisvárosainak és falvainak lengyel lakosságával, illetve azokkal, akiket a Szovjetunióból telepítettek ki azokról a korábbi lengyel területekről, melyek a háború után a Szovjetunióhoz kerültek. Sokan jöttek Lwówból (ma Lviv, Ukrajna), Wilnoból (ma Vilnius, Litvánia) és Grodnóból (ma Hrodna, Fehéroroszország).

A régi belvárost fokozatosan újáépítették. Csaknem minden monumentális épületet megmentettek. Ma Wrocław a modern Lengyelország egyedülálló európai városa, melynek építészete verseng az osztrák, cseh és porosz városokéval.

1997-ben az Odera kiöntött és a várost komoly árvízkár érte.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Wrocław közigazgatásilag kerületekre oszlik. Régebben 5 kerülete volt: Psie Pole, Śródmieście, Stare Miasto, Krzyki és Fabryczna, ezek jelenleg nem rendelkeznek önkormányzattal, csak kihelyezett hivatalokkal és intézményekkel.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Múzeumok

Narodowe (Nemzeti Múzeum)- pl. Powstańców Warszawy 5, tel. 071 372 5151
- Panorama Racławicka (Raclawicei körkép) (Muzeum Narodowego részlege) - ul. Purkyniego 11, tel. 071 344 1661
Muzeum Miejskie we Wrocławiu (Wrocławi városi múzeum) és részlegei:
- Régészeti
- Néprajzi
- Művészeti - Rynek-Ratusz, tel. 071 344 3638
- Arzenál - ul. Cieszyńskiego 9, tel. 071 344 1571
Akademii Sztuk Pięknych (Szépművészeti Akadémia) - ul. Traugutta 19-21, tel. 071 343 8451
Muzeum Archidiecezjalne we Wrocławiu (Wrocławi érseki múzeum) - pl. Katedralny 16, tel. 071 327 1178
Muzeum Architektury we Wrocławiu (Wrocławi építészeti múzeum) - ul. Bernardyńska 5, tel. 071 344 8278
Geologiczne (Geológiai) - ul. Cybulskiego 30, tel. 071 320 1327
Mineralogiczne (Ásványtani) (Uniwersytetu Wrocławskiego) - ul. Cybulskiego 30, tel. 071 320 1206
- Mineralogiczne (Ásványtani) (oddział muzeum) - ul. Kuźnicza 21-22, tel. 071 340 2668
Poczty i Telekomunikacji (Posta- és távközlési)- ul. Krasińskiego 1, tel. 071 343 6765
Przyrodnicze (Természeti) (Uniwersytetu Wrocławskiego) - ul. Sienkiewicza 21, tel. 071 322 1880

[szerkesztés] Szinházak

Gest (Teatr Mimu Politechniki Wrocławskiej) - ul. Powstańców Śląskich 137A, tel. 071 362 6667
Filharmonia - ul. Piłsudskiego 19, Biuro Obsługi Widzów, ul. Mazowiecka 17, tel. 071 343 8528
Impart (Centrum Sztuki WOK) - ul. Mazowiecka 17, tel. 071 344 3945
K2 - ul. Kuźnicza 29a, tel. 071 344 4460
Kalambur - ul. Kuźnicza 29A, tel. 071 344 9462
Kameralny - ul. Świdnicka 28, tel. 071 344 6201
Opera - ul. Świdnicka 35, tel. 071 341 0738
Teatr Laboratorium (jelenleg Jerzy Grotowski alkotáskutatási központja) - Rynek-Ratusz 27, tel. 071 343 4267
Teatr Polski we Wrocławiu ze scenami - ul. Zapolskiej 3, tel. 071 343 8653
Zenei (Wrocławi Operettszinház) - ul. Piłsudskiego 72, tel. 071 343 5652
Állami szinház főiskola szinháza - ul. Braniborska 59, tel. 071 355 6308
Bábszinház - pl. Teatralny 4, tel. 071 344 1216
Modern szinház - ul. Rzeźnicza 12, tel. 071 344 3276
Pantomim szinház - al. Dębowa 16, tel. 071 337 2104

Plac Solny (Só-tér)	Kilátás a Szt. János katedrálisra az Odera túlpartjáról	Wrocławi piactér	Wrocław - műhold felvétel
Piactér - látkép a "boszorkányok hídjáról"

[szerkesztés] Gazdaság

Wrocławban autóbuszokat, vasúti kocsikat, háztartási gépeket,vegyianyagokat és elektronikus berendezéseket gyártanak. Az utóbbi években gyorsan fejlődik a számítástechnika, valamint számos több külföldi cég (pl.: Siemens, LG, Volvo, HP, QAD, Whirpool, 3M, Bosch, Wabco etc.). Siemens az egész szoftver részlegét Wrocławba telepíti. Wrocław Varsó után a legnagyobb pénzközpont Lengyelországban. A következő bankoknak van székháza: Bank Zachodni WBK, Lukas Bank, Eurobank, Santander Consumer Bank (korábban PTF Bank), Európai Együttműködési Bank. A városban van a legnagyobb számú lízing cég, többek között az Európai Lízing Alap. Jelentős a gyógyszergyártás: US Pharmacia, Hasco-Lek, Galena, 3M, Labor, S-Lab.

[szerkesztés] Közlekedés

Wrocław, a piactér

A városháza éjszaka

[szerkesztés] Úthálózat

Wrocławon áthalad az 5. 8. és 94. főút, rövid szakaszon érinti az A4 autópálya, Bielanyban, Wrocław mellett van az autópálya és az 5. és 35. főút csomópontja.

A wrocławi úthálózat sugaras, erősen a város központjára irányul. A XX. század végéig az Odera felett átívelő összes híd a folyó egy mindössze 2500 m hosszú szakaszán épült. A külső kerületek közötti forgalmat a várost keresztülszelő vasútvonalak tovább lassítják. Az 1980-as évektől fokozatosan megépült a belváros körüli elkerülő út, s a tervekben szerepelnek további elkerülő utak, köztük az A8 autópálya is.

[szerkesztés] Vasúti, légi és vizi szállítás

Wrocław fontos vasúti csomópont: Wrocław-Brochów pályaudvar - az ország legnagyobb teherpályudvara. Strachowice nemzetközi repterének a fapados társaságoknak köszönhetően 13 európai várossal van közvetlen összeköttetése. A város forgalmát mindezen túl az Oderán levő teherkikötő is segíti.

[szerkesztés] Városi tömegközlekedés

A városi tömegközlekedés gerincét a 60-as, 70-es években a belvárosi részeken erősen megritkított villamoshálózat adja, a külsőbb kerületek kiszolgálását autóbuszok végzik. A város területi kiterjedése és a forgalom intenzitása következtében többször felvetődött városi gyorsvasúti hálózat kialakítása.

[szerkesztés] Sport

Labdarúgás:
- Śląsk Wrocław
Kosárlabda:
- Śląsk Wrocław

[szerkesztés] Oktatás

Wrocławi egyetem

Egyetemi könyvtár

Építészet épülete a műegyetemen

[szerkesztés] Állami főiskolák és egyetemek

Politechnika Wrocławska - Wrocławi műegyetem
Uniwersytet Wrocławski - Wrocławi egyetem
Akademia Medyczna im. Piastów Śląskich - Orvosi egyetem
Akademia Ekonomiczna we Wrocławiu - Közgazdasági akadémia
Akademia Rolnicza we Wrocławiu - Mezőgazdasági akadámia
Akademia Sztuk Pięknych - Szépművészeti akadémia
Akademia Wychowania Fizycznego we Wrocławiu - Testnevelési főiskola
Akademia Muzyczna im. K. Lipińskiego - Zeneakadémia
Wyższa Szkoła Oficerska Wojsk Lądowych - Gyalogsági tisztképző főiskola
Państwowa Wyższa Szkoła Teatralna im. L. Solskiego - Állami szinművészeti főiskola

[szerkesztés] Nem állami oktatási intézetek

Dolnośląska Szkoła Wyższa Edukacji TWP
Dolnośląska Wyższa Szkoła Służb Publicznych "Asesor"
Międzynarodowa Wyższa Szkoła Logistyki i Transportu
Szkoła Wyższa Rzemiosł Artystycznych i Zarządzania
Wyższa Szkoła Bankowa
Wyższa Szkoła Filologiczna
Wyższa Szkoła Fizjoterapii
Wyższa Szkoła Handlowa
Wyższa Szkoła Humanistyczna
Wyższa Szkoła Informatyki i Zarządzania "Copernicus"
Wyższa Szkoła Informatyki Stosowanej
Wyższa Szkoła Zarządzania "Edukacja"
- Wydział zamiejscowy w Kępnie, w Kłodzku
Wyższa Szkoła Zarządzania i Finansów
Wyższa Szkoła Zarządzania i Bankowości w Poznaniu, Filia we Wrocławiu
Papieski Wydział Teologiczny
Metropolitalne Wyższe Seminarium Duchowne we Wrocławiu

[szerkesztés] Híres lakosok

Városháza

Katedrális a Tumski szigeten

Aula Leopoldina

Wrocławi városháza

Alois Alzheimer - az Alzheimer-kór felfedezője
Adolf Anderssen - XIX. századi sakkmester
Max Berg - építész, a Hala Ludowa tervezője
Dietrich Bonhoeffer - egyházi vezető az antifasiszta ellenállási mozgalomban
August Borsig (* 1804), vállalkozó
Ernst Cassirer, filozófus
Otfrid Foerster (* 1873), idegsebész
Jerzy Grotowski - színigazgató és vezető avantgard szinházi személyiség
Mirosław Hermaszewski - lengyel űrhajós
Ludwik Hirszfeld - mikrobiológus
Marek Hłasko - író
Alfred Kerr - szinikritikus és esszéista
Otto Klemperer (* 1885), karmester
Gustav Robert Kirchhoff - fizikus
Carl Ferdinand Langhans - építész
Ferdinand Lassalle - német szocialista politikus és reformer
Carl Friedrich Lessing (* 1808), művész
Adolph von Menzel - művész
Rudolf Meidner - svéd közgazdász és szocialista teoretikus
Joachim Cardinal Meisner - Köln bíboros érseke
Manfred von Richthofen - I. világháborús ász pilóta
Tadeusz Różewicz - költő és író
Wanda Rutkiewicz - egyik leghíresebb női hegymászó
Julius von Sachs - botanikus
Friedrich Schleiermacher - teológus és filozófus
Angelus Silesius (Johannes Scheffler) - XIIV. századbeli német-lengyel vallásos költő
Edith Stein - német filozófus és római katolikus mártír
Hugo Steinhaus - matematikus

[szerkesztés] Nobel-díjasok

a Nobel-díj elnyerése évének sorrendjében

Theodor Mommsen (1902)
Lénárd Fülöp (1905)
Eduard Buchner (1907)
Paul Ehrlich (1908)
Gerhart Hauptmann (1912)
Fritz Haber (1918)
Friedrich Bergius (1931)
Otto Stern (1943)
Max Born (1954)
Reinhard Selten (1994)

[szerkesztés] Építészet, városépítészet

az Odera szigetei Wrocławban

Annak ellenére, hogy a háborúban az épületek 70%-a elpusztult, sok épület vagy eredeti állapotában vagy restaurálva esetleg újáépítve megőrződött. A legkiválóbbakhoz tartoznak a következők: a gótikus városháza a piactéren, gótikus templomok: a katedrális a Tumski szigeten (közelében a Johann Bernard Fischer von Erlach építette elektori kápolna), a Szent Kereszt társaskáptalan templom, a Mária templom Piaskban, a Wrocławi egyetem barokk épületcsoportja (a Lipót aulával), a wrocławi főpályaudvar neogótikus épülete, a Hala Ludowa (nép csarnok: tervezte Max Berg), a vásárcsarnok (tervezte: Erich Mendelsohn) a wrocławi vásár épületei (többek között Hans Scharoun tervei)

[szerkesztés] Legfonosabb helyszinek

Wrocławi piactér
Tumski sziget
Piasek sziget
Słodowa sziget
Botanikus kert
Szczytnicki park japán kerttel
Állatkert (alapítva 1865-ben - Lengyelországban a legtöbb - 565 fajjal, összesen kb. 7100 állat)
Régi zsidó temető
Nagy sziget

[szerkesztés] Történelmi építészet (1945-ig)

Víztorony Grobliban

Víztorony, Wiśniowa utca

Hala Ludowa (látkép a park felől)

Rendőrség és bíróság

Fő pályudvar

Városi fürdő (1895-97)

Román
- Szt. Giles templom
Gótikus
- Városháza
- Keresztelő Szt. János katedrális
- Szt. Márton templom (régebben várkápolna)
- Szt. Kereszt és Szt. Bertalan társas káptalan
- Mária Magdolna templom
- Szent Erzsébet helyőrségi templom
- Legszentebb Istenanya ortodox temploma
- Szűz Mária temoplom
- Szent Adalbert templom (korábban domonkos templom)
- Máté evangelista temploma
- Szent Vince templom (régebben premontrei)

Szent Wacław, Stanisłaes és Dorottya temploma (régebben ferencesrendi templom)

- Corpus Christi templom (régebben johannita templom)
- Bencés templom és kolostor (jelenleg Építészeti Múzeum)
- Orsolyák temploma a sziléziai Piastok Mauzoleumával
- Arzenál
Reneszánsz
- A piactér nyugati oldalának palotái
Barokk
- Jézus temploma (korábban jezsuita, ma egyetemi templom)
- Az egyetem épülete
  - Aula Leopoldina
  - Matematikus torony
- Ossolineum épülete (Máté ev. gimnázium)
- Páduai szent Antal temploma
- Udvari templom a Nagy Kázmér utcában
Klasszicizmus
- A régi tőzsde épülete (Carl Gotthard Langhans)
- Alsó-Sziléziai Opera épülete, (Carl Ferdinand Langhans)
- A porosz királyok palotája (Friedrich August Stüler)
Historizáló
- Wrocław Główny pályaudvar, (Wilhelm Grapow)
- Wrocław Świebodzki pályaudvar
- Wrocław Nadodrze pályaudvar (Wilhelm Grapow)
- Szent Antal temploma Karłowicében
- Szent József temploma (Carl Ferdinand Langhans)
- Mihály arkangyal temploma (Alexis Langer)
- Magyarországi Szent Erzsébet temploma (Josef Ebers)
- Új városháza (Friedrich August Stüler)
- [[commons:Image:Wroclaw ulKrupnicza gmachNowejGieldy-obecnieHalaGwardii.jpg|Az új tőzsde épülete (Karl Lüdecke)
- Grunwaldzki híd
- Nemzeti múzeum
- NOT épülete
- Hotel Monopol
- Víztorony (Johann Christian Zimmermann)
- Víztorony a Wiśniowa utcában (Karl Klimm ps Richard Plüddemann)
- Építőipari iskola épülete (Karl Klimm és Richard Plüddemann)
- Vásárcsarnok, Piaskowa utcában) (Richard Plüddemann)
- régi katonai fogda
Szecesszió
- "Feniks"
Modernizmus
- Hala Ludowa (Max Berg)
- (Pergola) Pergola (Hans Poelzig)
- irodaépület, (Hans Poelzig)
- Főposta
- Petersdorf vásárcsarnok (Erich Mendelsohn)
- Wertheim vásárcsarnok (Hermann Doernburg)
- Gyógyszertás a négerhez (Adolf Rading)
- Olimiai stadion (Richard Konwiarz)
- Városi takarékpénztár (Heinrich Rump - 1930)
A III. birodalom stílusa
- Vajdasági hivatal
- Légvédelem épülete (Richard Konwiarz)
  - ul. Ładna
  - ul. Legnicka / pl. Strzegomski
  - ul. Słowiańska / ul. Ołbińska
  - ul. Grabiszyńska / ul. Stalowa

[szerkesztés] Mai építészet (1945 után)

Szocreál
- Kościuszkowska Dzielnica Mieszkaniowa (pl. Kościuszki i Arkady), (Roman Tunikowski)
- Gmachy Politechnika Wrocławska|Politechniki przy pl. Grunwaldzkim, (Krystyna és Marian Barscy)
Modern
- Galeriowiec przy ul. H. Kołłątaja, (Jadwiga Grabowska-Hawrylak, Edmund Frąckiewicz, Maria és Igor Tawryczewscy)
- Trzonolinowiec
- rotunda Panorama Racławicka|Panoramy Racławickiej, (Marek Dziekoński)
- Wieżowce mieszkalne (":commons:Image:Wroclaw Grunwaldzki Hawrylak 2002.jpg|sedesowce") na pl. Grunwaldzkim, (Jadwiga Grabowska-Hawrylak)
- Akademiki "Ołówek" i "Kredka", (Krystyna és Marian Barscy)
- Poltegor
Posztmodern
- Dom Handlowy Solpol, (Wojciech Jarząbek)
- Renaissance Center
- Biurowiec EFL
- Wratislavia Tower (kino Helios), (Leszek Łękawa)**Hotel Radisson SAS
- Galeria Dominikańska (ECE), (Edward Lach)
- Hotel Park Plaza, (Edward Lach)
- Dom Handlowy Howell, (Edward Lach)
- Kościół św. Ignacego Loyoli we Wrocławiu|Kościół św. Ignacego Loyoli przy ul. Stysia (Zenon Nasterski)