1añ Genver
Diwar Wikipedia, an holloueziadur digor
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Taolenn |
[kemmañ] Darvoudoù
- 1788 : Dont a ra er-maez niverenn gentañ ar gazetenn bemdeziek The Times.
- 1958 : Penn-kentañ ar Marc'had Boutin.
- 1957 : Bodet eo Karaez ha Plougêr evit mont d'ober Karaez-Plougêr.
- 1960 : Bodet eo Kemper, an Erge-Vihan, Kerfeunteun ha Penharz evit krouiñ Kemper vras.
- 1973 : 3 bro nevez gant Kumuniezh Europa : Rouantelezh-Unanet, Iwerzhon ha Danmark.
- 1981 : Gres a zeu da vezañ ezel eus Kumuniezh Europa.
- 1986 : 2 vro nevez gant Kumuniezh Europa : Spagn ha Portugal.
- 1993 : Rannet eo Tchekoslovakia e div vro nevez, ar Republik Tchek ha Slovakia.
- 1995 : Sveden, Aostria ha Finland degemeret en Unaniezh Europa.
- 1999 : An euro lakaet da dalvezout.
- 2002 : Ar bilhedoù hag ar pezhioù euro a c’haller ober ganto diwar vremañ e daouzek bro eus Unaniezh Europa.
- 2005 : Krouidigezh Ofis publik an euskareg e Norzh-Euskadi.
- 2006 : Bulgaria ha Roumania degemeret en Unaniezh Europa.
[kemmañ] Ganedigezhioù
- 1771 : Jord Kadoudal, penn bras ar Chouanted.
- 1863 : Pierre de Coubertin, adsaver ar C’hoarioù Olimpek.
- 1881 : Davide Marotti, mestrc’hoarier echedoù italian.
- 1883 : Charles Chassé, skrivagner ha buruteller war an arzoù.
[kemmañ] Marvioù
- 1880 : Charles de Gaulle (Charlez a Vro-C'hall), skrivagner ha mignon d'ar brezhoneg.
[kemmañ] Lidoù
- Iliz katolik roman
- Gouel-meur ar Werc'hez Vari, mamm Doue
- E Breizh
- Sant Lupian, beleg eus Reudied e Bro-Naoned (IVvet kantved)
- Sant Houarnedin, manac'h-beleg dall e Breizh (IXvet kantved)
- Sant Deved, abad (VIvet kantved)
- Santez Flammenn, enoret e Yestael
- Sant Gwenhoel, breur da sant Tuno ha sant Merin
- Sant Tevarzeg, en deus roet e anv d’ur barrez e Kernev
- Gouelioù broadel
- Haiti : Devezh an Dizalc’hidigezh
- Kuba : Devezh ar Frankiz
- Slovakia: Diazezidigezh ar Republik
- Soudan : Devezh an Dizalc’hidigezh
- Taiwan : Krouidigezh Republik Sina
- Gwechall e Breizh ez ae ar vugale hag ar re baour a di da di da gaout tammoù profoù : deroù mat, kouignaoua, eginad, kalanna a veze graet eus al lidoù-se ma veze kanet.
- Hiziv an deiz, e Breizh, hag en ur bern broioù all, ez a an dud da hetiñ bloavezh mat d'o zud, d'o mignoned, d'o c'henlabourerien...