A Toll
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Toll magyar radikális reformer szellemű, a népi-urbánus vitában az urbánus oldalon álló, neves munkatársakkal működő, igényes sajtótermék volt, alacsony példányszámmal.
Az 1930-as években az új társadalmi, irodalmi törekvéseknek a Nyugat mellett meginduló lapok adtak teret. Az 1929 és 1938 közt megjelenő A Toll, amelyet 1929-ben Ignotus indított, s amelynek 1929–30-ban Zsolt Béla (1895–1949), a neves radikális újságíró volt a főszerkesztője, „a szellem megszégyenítő fegyverletétele ellen” indított harcot. Minden aktuális társadalmi, politikai, művelődési kérdéshez hozzászólt a lap: élénk, vitatkozó stílusa, hatásos érvelése kedveltté tette városi polgári olvasói körében. Rövid fennállása alatt vitái (az ún. ankétok) nagy feltűnést keltettek, ezek egyike volt az ún. Ady-revízió. Kosztolányi Dezső például alapos és igaztalan érvekkel bizonyította benne, hogy Ady Endre mennyire nem tudott – szerinte – verselni. Munkatársai közé tartozott Nagy Lajos, Karinthy Frigyes, Márai Sándor, Kosztolányi Dezső, Zilahy Lajos, Somlyó Zoltán, József Attila, Bálint György, Németh Andor, Sárközi György, Vámbéry Rusztem, Fejtő Ferenc, Ignotus Pál.
A szélsőjobboldal megerősödésével párhuzamosan A Toll 1938-ban véglegesen megszűnt.