Dabas

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.18333° k. h. 19.31667°

Dabas


	Dabas címere

Rang

166,09 km²

Összesen: 16 021 fő (2001)
Népsűrűség: 96,5 fő/km²

Irányítószám

2370

Körzethívószám

Térkép
é. sz. 47.18333° k. h. 19.31667°

Település
Mo. térképén

A dabasi református templom

A dabasi Halász Bálint-kúria

Dabas város Pest megyében. A Dabasi kistérség központja. Sári és Gyón tartozik hozzá.

[szerkesztés] Fekvése

A megye déli részén, a Pesti-síkság és a Kiskunság találkozásánál fekszik. A mai város a területén korábban létezett négy falu (Gyón, Alsódabas, Felsődabas és Sári), illetve két, mára belterületté átalakult tanyacsoport (Dabasi Szőlők és Sáribesnyő) összevonásával jött lére. Dabas mintegy 15 kilométer hosszan nyúlik el a Budapestet Kecskeméttel összekötő 5-ös országút menén. Északi részei a Pesti síkságon, míg déli területei a kiskunsági homokhátságon fekszenek.

[szerkesztés] Közlekedés

A város a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét mellékvasútvonal mentén fekszik. Egy állomással (Dabas) és egy megállóhellyel (Dabasi szőlők) rendelkezik a vonalon. Budapest és Lajosmizse felé járnak személyvonatok.

Dabas az 5-ös elsőrendű főút mellett fekszik. Ehhez csatlakozik egy Bugyi, egy Tatárszentgyörgy és egy Pilis felől érkező fontosabb mellékút. Keletre fut az M5-ös autópálya, amelyen Dabas szomszédságában Újhartyánban találni lehajtót. További kisebb utak kötik össze a környező településekkel és tanyákkal. Autóbuszok Budapest, a környező települések és Kecskemét felé járnak.

[szerkesztés] Története

Dabas első említése 1270-ből való. Gyón is ebben az időszakban alakulhatott ki. A tatárjárás lényegében elpusztította a két települést. A 15. században ismét népes települések alakultak ki a mai város helyén, ám 1597-ben a törökök a falvakat kirabolták, a terület ismét lakatlanná vált.

A települések ismételt benépesedése csak a 18. század elején indult meg. Elsősorban katolikus szlovák és magyar jobbágycsaládok költöztek a területre. Az 1720-as években a Halász família vált Alsódabas és Gyón nagy részének tulajdonosává, mellettük még öt nemesi család volt birtokos. A birtokszerzést követő időszakban a település nagy fejlődésnek indult, népessége megsokszorozódott protestáns szlovák és magyar lakosokkal. Közben egy újabb település, Felsődabas is kialakult, lakossága nagyrészt magyar nemzetiségű és katolikus volt. Dabas református temploma 1793-ban épült. Szintén a 18. században alakult ki Dabas jellegzetes településszerkezete, ahol a zsellérházak a nemesi kúriák köré épült kisebb csoportokat alkottak. Sári lakosai nagyrészt szlovák nemzetiségű jobbágyok voltak, a 20. századig nagyban elzárkóztak a külvilágtól.

A 19. században a környék köznemesei aktív szerepet vállaltak a reformkorban, illetve a vármegye irányításában. A település társadalmi élete is megindult, 1836-ban létrejött a nemesi alapítású Casino. Ebben az időszakban indult meg Alsódabas és Gyón iparosodása is, amelyhez kiegyezést követően a pesti járás déli részének közigazgatási funkciói is társultak. Vasúti kapcsolata 1895-től van Budapesttel.

Az 1947-ben Alsódabast és Felsődabast egyesítették. 1950-ben Dabas járási székhellyé vált, a hivatalok az 1960-as években a város arculata nagyban megváltozott, amint a közintézmények új épületbe költöztek. 1966-ban Sári és Gyón is Dabas részévé vált. Dabas 1989-ben kapott városi rangot.

[szerkesztés] Gazdasága

Dabas környékén a mezőgazdaság meghatározó jellegű. Mindazonáltal a nagy számú szektorban dolgozót semmiféle nagyüzem nem tömöríti. Így a termelés nem túl hatékony. A város ipari kultúrája még igen hiányos. Nagyrészt a fővárosban találnak munkát a szektorban dolgozók. Dabas legjelentősebb gazdasági intézményei a Dabasi Nyomda; és a város határában újonnan létesült a Dabasi Ipari Park, amely elsősorban logisztikai cégeket és Magyarország meghatározó vas- és acélkereskedését tömöríti. A település nagy átmenőforgalmának köszönhetően a kiskereskedelem nagyban jellemző.

A város vezetése a helyi ipar megteremtésén dolgozik, ennek érdekében jelentős kedvezményeket biztosít az itt megtelepedni szándékozóknak. Mindazonáltal a lakosság egy tekintélyes hányada továbbra is Budapesten keres munkát, bár az ingázás visszaszorulóban van.

[szerkesztés] Kultúra, oktatás

A dabasi Halász Antal-kúria, jelenleg városi könyvtár

Dabas három városrészében (Dabas, Gyón, Sári) egy-egy önkormányzati, továbbá Sáriban egy római katolikus általános iskola működik. A városban továbbá három óvoda, egy bölcsőde és egy zeneiskola működik. A város két középiskolája a Táncsics Mihály Gimnázium (régebben Táncsics Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola), valamint a Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola. A város kulturális életének legfontosabb intézménye a Kossuth Művelődési Központ (volt Nemesi Casino). A különböző településrészek kultúráját színesíti a Halász Móricz Kúria (Gyóni Faluház), Sári Faluház és a Dabasi-szőlők Művelődési Ház. Dabas továbbá egy több mint 40 ezer kötetes könyvtárral is rendelkezik.