Czeglédi István
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Czeglédi István (Perény, 1620. november 19. – Nagyszombat, 1671. június 5.) református lelkész
[szerkesztés] Élete
Czeglédi István református lelkész fia volt. Tanult Nagyváradon és Debrecenben, hol 1631. június 5. íratott be az anyakönyvbe; Sárospatakon is tanult Tholnai János tanár alatt. Iskoláinak végeztével rektor lett Sátoraljaújhelyen (1642–1644.), honnan Harthai András pártfogása alatt a németországi, főként a németalföldi egyetemek látogatására indult 1644. április 27. Legtöbb ideig tanult Leydenben az ékesszólásáról hires Spanheim Fridrik alatt. Kitünő jártasságot szerzett a héber s a görög nyelvben és a polemica theologiában. 1647-ben hazájába visszatérvén, Kassára hivták meg iskola-igazgatónak, hol Regéczi András mellett is segédkedett. Kitünő szónoklataival csakhamar magára vonta a közfigyelmet, annyira, hogy már 1648-ban a tállyai református gyülekezet hivta meg lelkipásztoráúl; innét pedig 1651 végén Lorántfi Zsuzsánna fejedelemnő ajánlatára a beregszászi egyházba vitték, honnét 1653 elején a kassai egyház nyerte meg lelkipásztorául. Itteni hivataloskodása alatt, a háborgós idők miatt igen sok baja, kellemetlensége s szenvedései voltak. Különösen az 1670-ben a zsebesi prédikátor által Kassán elkövetett kihágásokért, Csáki Ferencz generális őt vonta kérdőre s mivel a valódi tettes elő nem került, Czeglédit 200 aranyforint birsággal büntette; mit jóllehet lefizetett, mindazáltal csak igen rövid ideig tartó nyugalmat nyerhetett, mert még azon év szeptember 18. egy német tiszt töb katona kiséretében lakására rontott és azon ürügy alatt, hogy egy bebörtönzött főember vigasztalására viszi, fogollyá tette, majd a foglyok előtt nehány napig tartott prédikálása után, szeptember 28. reá törvén, fejét és oldalát beszaggatták, azután egy magán házba vitték és egy gabonacsűrbe zárták, hol 14 napig tartották fogva. Kiszabadult ugyan fogságából 10,000 arany lefizetése mellett és 1671 elején májusig szabadon volt saját lakásán, azonban már május 27., mint a Zrinyi-Nádasdy-féle összeesküvés részese, megidéztetett Pozsonyba, s bár félholt beteg volt, hű nejétől kisértetve elindult, de a nagyszombati határban június 5. meghalt. Eltemettetésére engedély nem adatván, június 7. minden halotti szertartás nélkül, a Pozsonyba megidéztetett protestáns főrendek gyászkisérete mellett, az április 30. lefejezett Bónis Ferenc mellé temettetett. Az ellene emelt vád felujíttatott az 1674. március 5. összeült rendkivüli törvényszék előtt, mely vád abból állott, hogy amikor a prédikátorok állítólag elhatározták, hogy a magyarhoni lázongókhoz és az erdélyi fejedelemhez követeket küldjenek, e titkos követségi megbízást Czeglédi teljesítette volna Medgyesi Pállal együtt, holott az egyhznak és iskolának kegyes pátrónus szerzése és Gorup Ferenc győri nagypréposttal polemizáló művének („Dágon ledőlése") kinyomatásaért járt Kolozsvárt.
[szerkesztés] Munkái
1. A Megh-Tert Bünösnek a lelki-hartzban valo baivivasarol irt Könyvnek Első Resze, Mely vagyon az idvessegnek fundamentoma, s annak eszközei felől. Kassa, 1659. (Ezen munka 2-ik része megjelent ugyan 1666 előtt, de a kassai nyomdában elsikkasztották, úgy hogy csak egyetlen példánya maradt meg Cz.-nél. Ez is elfogatásakor hihetően zsákmányúl esvén, elveszett.)
2. Az orszagok romlasarul irot könyvnek Első Resze. Mellyet Szerelmes Hazájának békeségben való maradhatásáért irt. U. ott, 1659. (Második része nem jelent meg.)
3. Siralmas szarándoki jarasbol, csak nem régen haza érkezet Malach Doctornak; Néhai napkor el-hagyott, s kicsinységében véle egygyütt oskoláztatott, Melach tudos Baráttyával valo Paj-társi Szo Beszede. S.-Patak, 1659. (Ism. gr. Kemény József, Irod. és Tört. Kalászatok 211. Pápai Ifjusági Lap 1888. 2. 3. sz.)
4. Egy Katolikus Embernek egy más igaz Evangyéliom tején felneveltetett Kalvinista Emberrel való beszélgetése. H. n., 1659. (Egy példánya sem ismeretes.)
5. Ama Ritka példájú, s a Pogányt természet szerént gyűlölő Keresztyének között Dicsőséges emlékezetet érdemlet s érdemelhető II. Rakoci Györgynek... Testének földben tétele felet lött Praedicatio. Kassa, 1661. (C. I. jegyek alatt.)
6. A jó emlékezetű; igyenes lelki-isméretü: Néhai Nemzetes Vdvarhelyi György Vramnak;... özvegygyé maradot Szerelmes Házas Társának... Kvn Maria Aszonyomnak... a nagy Vr akarattya szerént való életet... kér C. I. U. ott, 1662.
7. Baratsaghi Dorgalas. Az az: Az igaz Calvinista (mert igy neveztetik ma) vallásbul kicsapont, s hogy már a Sz. Péter Hajójában mezitelen bé-ugrot, egy Pápistává lött Embernek meg-szollitása. U. ott, 1663. (Az 1. 2. és 7. sz. munka A. C. H. K. G. L. T. C. I. betűk alatt jelent meg, az az A Cassai Helvetica Keresztyén Gyülekezet Lelki Tanítója Czeglédi István.)
8. Idős Noe becsületit oltalmazo Japhetke. (U. ott, 1664.)
9. Egy veres tromfosdit Iádtzó Sandal Barátomnak, játék elvesztéseért valo meg-piricskeltetése. (H. n., 1666. Névtelenűl. A munka nincs bevégezve, mert a 448. lapnál megszakad.)
10. Redivivus Japhetke. Kassa, 1669. (Névtelenűl. Sámbár Mátyás jezsuita ellen van irva.) 11. Enochnak, Istennel valo, minden-nap-i járása. Sárospatak, 1669. (Halotti beszéd Rhédei Ferencz gróf fölött.)
12. Az Uj frigy szekrénye előtt. Dagon Le-dülése. Az az, Gorup Ferencz, Györi Nagy Prépost Miserül irt könyvecskéjének, olly megsemmisétése... Kolozsvár, 1670. Két rész. (A második rész ajánlása alatt a szerző nevének kezdő betűi C. I.)
13. Már minden épületivel s-fegyveres Házaival edgyütt, el-készült, Sion Vára... Saróspatak, Kolozsvár, 1675. (Kiadta Köleséri Sámuel, ki e mű elején Cz. életrajzát és megjelent munkáinak jegyzékét is közli.)
14. A szó, Jakob szava, de a kezek Esav-e... (Kassa, XVII. század. Irva van az Egy vén bial orrára való karika cz. Cz. ellen intézett és h. n. 1664-ben nyomtatott gunyirat szerzője Sámbár Mátyás jésuita ellen. Nagyon valószínű, hogy ezen czáfolat is akkor látott napvilágot.)
Apafi Mihály erdélyi fejedelem Érsekujvár alá menetele 1663-ban Czeglédi Istvántól. Bevezetéssel s jegyzetekkel ellátva közli Szilágyi Sándor (Uj M. Muzeum 1859. I. 49.) és Szilágyi István (u. ott, 1860. I. 89.)
Kiadatlan leveleit a gr. Teleki nemzetség maros-vásárhelyi levéltárából közli Koncz József (Prot. Egyh. és Isk. Lap 1888. 26. és köv. sz.) Jankovich Miklós még két munkáját említi: Bőr Katalin felett tartott halotti oratio. Kassa, 1661. 4-r. és Szabó Dorka Kátai Ferencz hitvese felett halotti beszéd. U. ott, 1666., melyeknek címe hiányos és a munkák sem ismeretesek irodalmunkban.