Diósjenő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Észak-Magyarország | ||||
Megye | Nógrád | ||||
Kistérség | Rétsági | ||||
Rang | község
|
||||
Terület | 57,50 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 2643 | ||||
Körzethívószám | 35 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Diósjenő: község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település megközelíthető közvetlenül a 2-es főútról, vagy szintén a 2-es útról Nógrádon keresztül, illetve vasúton Vác, Romhány és Balassagyarmat felől. A falu a Börzsöny lábánál fekszik, ez nagyban meghatározza a táj jellegét.
[szerkesztés] Szomszédos települések
[szerkesztés] Története
A település az egyik honfoglalás kori törzs, Jenő nevét viseli. A település a 13. század második felétől lakott, ekkor említik írásos emlékek is.
A falu határában a többi környékbeli faluhoz hasonlóan kőkori emlékeket találtak.
Római történetírók szerint 173-ban a diósjenői tónál ütköztek meg Marcus Aurelius (filozófusként is ismert) császár légiói a Pannóniát fenyegető barbárokkal, és megsemmisítő csapást mértek rájuk. Erre a jenői tónál emléktábla hívja fel a figyelmet.
[szerkesztés] Látnivalói
- Római katolikus templom
A 15. század gótikus templom átépítései után, 1788-89-ben klasszicista-barokk stílusban építették újjá.
- Református templom
Késői klasszicista stílusú. Az 1850-es évek környékén építhették, a parókia is ebből a korból származik.
A Kápolna-hegyen az egykori körtemplom alapfalai is láthatók, melyeket a Kápolna-hegyi Kálvária-kápolna építésekor szétrombolták.