Egyházmegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az egyházmegye a római katolikus, görög katolikus és ortodox egyházakban a püspök által vezetett egyházkormányzati egység, más szóval püspökség (latin nyelven dioecesis, görög eredetű latin szóval patriarchátus). A protestáns egyházakban az egyházmegye szó használata ettől eltér, kisebb egyházkerületi egységet jelöl.

[szerkesztés] A katolikus egyházmegye

[szerkesztés] Helye az egyházszervezetben

A katolikus egyház három alapvető egyházkormányzati szintje – felülről lefelé haladva – a világegyház (vezetője a pápa), az egyházmegye (vezetője a püspök) és a plébánia (vezetője a plébános). Elsődlegesen ezeken keresztül történik az egyház irányítása, ezek vezetőinek van valódi és saját egyházkormányzati hatalma (iurisdictio). Minden ezek közötti, alá-, fölé- vagy mellérendelt szint csak másodlagos, gyakran nem feltétlenül kell léteznie (pl. a püspök nem köteles egyházmegyéjében főesperességeket létrehozni, csak ha lelkipásztori vagy szervezési okból indokoltnak látja), vagy ideiglenes (pl. a plébániák létesítését szűkebb jogkörű lelkészségek illetve missziós állomások létrehozása előzheti meg), illetve hatásköre korlátozottabb (pl. az érseknek – a pápával ellentétben – nincs közvetlen beavatkozási joga az egyháztartományába tartozó egyházmegyék püspökeinek intézkedéseibe).

Mindazonáltal általában több egyházmegye egy egyháztartományt (érseki tartomány) alkot. Ennek vezetője az érsek, akinek saját egyházmegyéje a főegyházmegye címet viseli. (Az érseki rang székhez és nem személyhez kötött, tehát az egyes kitüntetett egyházmegyék irányítására szóló püspöki kinevezés egyben mindig érseki kinevezés is.)

A katolikus egyházmegyék kisebb egységei a főesperességek, melyek esperességekre tagolódnak tovább. (Az esperesi hivatal személyhez és nem székhez kötött, tehát bár az egyes esperességek gyakran – noha nem feltétlenül – hagyományos székhelyükről vannak elnevezve, de az erre a plébániára szóló plébánosi kinevezés még nem jelent automatikusan esperesi kinevezést is; lehetséges, hogy az esperes egy másik plébánia plébánosa.) Az esperességek alatti szinten, azok alkotórészeként található a katolikus egyházkormányzat legkisebb egysége, a plébánia; a plébániák rendszere az egész Földet behálózza.

Az egyházmegyék felállítása (létrehozása), megszüntetése, összevonása, átalakítása, érseki székek illetve tartományok létrehozása és minden hasonló intézkedés – ugyanúgy, mint a püspökök kinevezése – egyedül a Szentszéknek fenntartott jog, és pápai bullával történik. Egyes országokban – így valaha Magyarországon illetve az Osztrák-Magyar Monarchiában is – az uralkodó e jogok egy részét magának tartotta fenn. Így például Mária Terézia számos egyházmegyét alapított. Ezek az alapítások azonban egyházjogilag csak a pápa megerősítő bullájával váltak érvényessé.

[szerkesztés] Története Magyarországon

Magyarországon Szent István király hozta létre az első püspökségeket a vármegyerendszerrel párhuzamosan. Akkoriban több vármegye osztozott egy püspökség területén úgy, hogy a külső határaik egybeestek. Egy-egy vármegye területe alkotott egy esperességet. Idővel ezek főesperességekké váltak, amelyeken belül több kisebb területű esperességet alakítottak ki. Később a vármegyék és az főesperességek határai már nem estek feltétlenül egybe.

[szerkesztés] Mai egyházmegyék Magyarországon

Esztergom-Budapesti érseki tartomány:

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Győri Egyházmegye
Székesfehérvári Egyházmegye
Hajdúdorogi Egyházmegye és Miskolci Apostoli Exarchátus (görög katolikus)

Kalocsa-Kecskeméti érseki tartomány:

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Szeged-Csanádi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye

Egri érseki tartomány:

Egri Főegyházmegye
Váci Egyházmegye
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Veszprémi érseki tartomány:

Veszprémi Főegyházmegye
Szombathelyi Egyházmegye
Kaposvári Egyházmegye

Érseki tartományba be nem sorolt egyházmegye-szintű egyházkormányzati egységek:

Katonai Ordinariátus (tábori püspökség)
Pannonhalmi Területi Főapátság

[szerkesztés] Hatásköre

A püspökség kormányzata alá tartoznak a területén levő egyházi intézmények, szervezetek, mindenekelőtt a plébániák.

[szerkesztés] A protestáns egyházmegye

Az evangélikus és református egyházban az egyházmegyék a püspök (szuperintendens) és a világi főgondnok irányítása alatt álló egyházkerületek alkotórészei, tehát a katolikus főesperességeknek felelnek meg. Élükön az esperes és a világi gondnok áll.

Az unitárius egyházban egyházkör az egyházmegyéknek megfelelő szervezeti egységek hivatalos neve.