Gyál

Budapesttől délkeletre, közvetlen a város határában található helység. Legegyszerűbben az M5-ös autópálya 21-es km-énél található kijáratról letérve érhető el.

[szerkesztés] Története

Gyál város területe már a XIII. század végén lakott volt, erről egy 1293. augusztus 21-én kelt okirat is tanúskodik. III. Endre király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul-ként. Templomát 1324-ben említi először egy oklevél. I. Károly király 1324. január 21-én írt oklevele a területen Szent György tiszteletére emelt templomról tesz említést.

A falu az 1500-as években már puszta volt. A török hódoltság után Alsónémedihez csatolták. A terület a Rákóczi-szabadságharc bukása után került a Károlyi grófok tulajdonába.

A XIX. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság. A századforduló idején alig párszáz lakosú község a XX. század eleji parcellázások nyomán nőtt több ezresre. Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, a dr. Dőri Ferenc féle és a Jálics Kálmán féle birtokból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből "egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal." Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok is. A jó levegő, a ligetes táj, strandfürdők, vendéglők, kulturális és sportesemények szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához.

Bár az Alsónémeditől való önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak befejezte után, 1944. december 27-iki első határozatában nyilvánította a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.

Gyál, városközpont

A második világháborúban a front a település közelében volt. Hol a németek, hol a szovjetek foglalták el a települést. A háború után alakult a község lelkészsége (1945-ben). Ekkor hozták létre a templomépítő bizottságot is, a háborúban ugyanis az uradalmi kápolnák elpusztultak. 1948-ban egy vendéglőt alakítottak át kápolnává, később tornyot és sekrestyét építettek hozzá. Igazi templomja a községnek 1983-ig nem volt.

Az 50-es évektől kezdve, amikor a mezőgazdaság átalakítása következtében a népesség nagy része a fővárosi gyárakban talált munkát, Gyál lélekszáma is rohamosan emelkedett. A rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben. A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is. A térség dinamikus fejlődésének ma is szilárd alapját jelentik az akkor betelepült üzemek, bár időközben lényeges minőségi változások is megfigyelhetőek e területen.

1997. július 1-jén a Köztársasági Elnök várossá nyilvánította a települést. A várossá avatást minden esztendőben, a nyár utolsó szombatján szabadtéri programokkal ünnepli a lakosság.

[szerkesztés] Címere

A város címere háromszögű pajzs, mely két részre van osztva. A felső, vörös mezőjében páncélos vitéz, Szent György látható. Épp legyőzi a sárkányt. Elsősorban a település középkori múltjára utal. Az alsó, aranyszínű mezőben egy szöllőfürtöt valamint két akácágat láthatunk, mely az itt élő lakosok XIX-XX. századi történelmére utal. Ebben az időben ugyanis elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak az itt élők a "gyáli homok"-on. Gyált korábban "Gyál-szőlő" és "Gyál-liget"-nek hívták, így a címer alsó része erre a tényre is utal.

[szerkesztés] Jelene

A kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Az autópályák közelsége miatt a városba települtek nagyobb üzemek, logisztikai központok. Napjainkban több száz vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben a szolgáltatások széles körét kínálva.

Mára lényegében kiépült a vonzáskörzet lakosságát is kiszolgálni képes intézményhálózat: zeneiskola, szakközépiskola, könyvtár, szakosított orvosi rendelő, gyógyszertárak, térségi vízmű, csatornamű és hulladék kezelő vállalat működik. A városban a teljes közművesítés (villany, gáz, ivóvíz, szenyvíz, telefon, internet) megtörtént. Az elkövetkezendő években a közútak szilárddá tétele, a csapadékelvezetők kiépítése és és járdaépítés fog az önkormányzatnak komoly feladatot adni.

A lakosoknak korábban Dabasra kellett járni, ha igazolványaikat meg kellett újítani. Ma már itt is megtalálható a területi okmányiroda és gyámhivatal. A közbiztonság erősítését magasabb szintű rendőrőrs, valamint polgárőrség biztosítja. Gyál a környező településeket összefogó kistérség központja. Itt működik továbbá a környező településeket kiszolgáló egészségügyi ügyeleti szolgálat is.

Gyál, Kossuth Lajos Általános Iskola

[szerkesztés] Itt működő fontosabb vállalatok

ASA Hulladékfeldolgozó Kft. - térségi szemétlerakó és feldolgozó
Eisberg Kft. - zöldség feldolgozó
HOPI logisztikai központ
Hungarorak Kft. - McDonald's logisztikai központja
Prologis logisztikai központ
Tesco logisztikai központ

[szerkesztés] Legfontosabb oktatási és pedagógiai intézmények

Eötvös József Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola
Ady Endre Általános Iskola
Bartók Béla Általános Iskola
Kodály Zoltán Zeneiskola
Kossuth Lajos Általános Iskola
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
Liliom Óvoda
Tátika Óvoda
Kun utcai Bölcsöde

[szerkesztés] Látnivalók

Gyál, Széchenyi szobor

Katolikus templom (1983 - tervezte: Perczel Dénes ) (Szent István út)
Református templom (1994 - tervezte: Jakab Zoltán)
Millenniumi park (Körösi út)
Közösségi Ház és Városi Könyvtár (2002 - tervezte: Taba Benő) (Körösi út)
Szent István szobor (Szent István tér)
Kopjafa (Szent István tér)
Kálvin szobor (2001 - Barth Károly alkotása) (Kálvin tér) ^[1]
Széchenyi István szobor (Körösi út-József Attila utca sarok)

[szerkesztés] Elérhetőségek

A város népszerűsége elsősorban a jó közlekedésben, és Budapest közelségében rejlik. Mind egyéni, mind közösségi közlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető. A városon belül azonban még mindig több a földút, mind a szilárd közút.

Megközelíthető gépjárművel: