Pilisvörösvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.62116° k. h. 18.91105°

Pilisvörösvár


	Pilisvörösvár címere

Rang

24,30 km²

Összesen: 12780 fő (2001)
Népsűrűség: 525,93 fő/km²

Irányítószám

2085

Körzethívószám

Térkép
é. sz. 47.62116° k. h. 18.91105°

Település
Mo. térképén

Városháza

Templom

Pilisvörösvár (németül Werischwar) város Pest megyében, a Pilisvörösvári kistérségben. A városban lakik hazánk jelenlegi legnagyobb lélekszámú német kisebbsége.

[szerkesztés] Fekvése

Budapesttől 18 km-re északnyugatra, a 10-es út mentén fekszik.

[szerkesztés] Története

Római tábor állt a város Szabadságliget nevű részén. A középkorban több falu is volt a mai város helyén (Kande, Királyszántó). Ezek a török hódoltság alatt elpusztultak. 1689-ben svábokat telepítettek le, akik megalapították a mai Vörösvárt. 1900-tól változott a neve Pilisvörösvárra. 1895-től áthaladt a falun az esztergomi vasútvonal. 1906 és 1941 között egy belga érdekeltségű társaság ( a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt.) Lipót aknaüzem néven szénbányát üzemeltetett. A szénbánya 1921-től villamosenergiát is termelt a község részére, 1921-ben jéggyárat és 1932-ben brikettgyárat létesítettek. A 10.-es számú főutvonal közelében a város határában 1908-ban az ország legjobb minőségű és legtisztább dolomitlelőhelyét tárták fel. Az itt található dolomitot napjainkban is bányásszák. Az itt termelt dolomit az építőipari nemesvakolat, az üveggyártás, a festékgyártás és a kohászat fontos anyaga. 1974 óta az ausztriai Terranova céggel közösen üzemeltetik a környezetkimélő üzemet, ami a gumiiparnak, műanyagiparnak is fontos beszállítója. Az üzemet 1993-ban magánosították. A települést 1997-ben városi rangra emelték.