Gyömrő

A település Budapest központjától 30 km-re, Budapest városhatárától 7 km-re fekszik. Közigazgatási területét regionális és térségi jelentőségű utak érintik:

a 120 sz. Budapest – Újszász – Szolnok kétvágányú villamosított vasúti fővonal,
a 31 sz. főút,
a 3111 sz. összekötő út,
a 4603 sz. összekötő út.

A település kertvárosi jellegű, teljes közművel ellátott, útjai, utcái teljes mértékben aszfaltozottak, szélessávú vezetékes és mikrohullámú internet elérhető.

Jelenleg vonzáskörzetéhez 7 nagyközség, község: Mende, Péteri, Üllő, Maglód, Ecser, Sülysáp és Úri tartozik.

[szerkesztés] Története

A város területe az őskortól kezdve lakott, ennek bizonyítéka a réz-, és bronzkori leletek. Az egykori Római Birodalom hagyatéka a ma is látható kőhíd, amely a valamikori sóút vonalán fekszik. Az első írásos adat 1274-ből származik.

A középkorban virágzó település a török hódoltság nyomán csaknem lakatlanná vált. A török kiűzése utáni legfontosabb esemény Gyömrő életében a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. július 3-án tartott fejedelmi seregszemle és beszéd volt. Ennek helyszínét ma emlékoszlop jelzi és a fejedelem által csüggedő katonáihoz intézett beszéd is megtekinthető az eredeti kézírásos formában. 1732-ben a Teleki család szerzett Gyömrőn birtokot. A család gyömrői jelenléte pozitív irányban befolyásolta a település fejlődését. Az általuk felépített kastély máig Gyömrő egyik legszebb épülete. Az 1800-as évek derekán több, ma már történelmi személyiség fordult meg Gyömrőn és tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály.

1882-ben nyílt meg a települést érintő Budapest-Újszász-Szolnok-Arad vasútvonal, aminek hatására a fejlődés még dinamikusabbá vált. Ebben az időben téglagyár létesült, aminek helyén a máig kiemelt jelentőségű tófürdő jött létre. Ennek vize bizonyítottan gyógyhatású, ezért az emberek nyaranta tömegével keresték fel, főleg a fővárosból. Közülük sokan később házteleket vásároltak Gyömrőn és családostul itt telepedtek meg, innen járva naponta Budapestre dolgozni.

1913-tól 1950-ig járási székhely. Közigazgatásilag Ecser, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly, Úri tartozott a gyömrői járáshoz.

Gyömrő 2001 óta város.

[szerkesztés] Kultúra

Gyömrő városában müködő televizió stúdió a SIGNAL TV, amit a helyi Teleház Egyesület müködtet. A RÁDIÓ GYÖMRŐ pedig a város és a környező települések rádiója, amit gyömrői és a térségben lakó rádiósok müködtetnek a GONG RÁDIÓ hálózatán.

[szerkesztés] Intézmények

Intézmények: Gyömrőn városháza, 3 óvoda, 3 általános iskola, 1 gimnázium és szakközépiskola, 4 háziorvos, 2 orvosi rendelőintézet, 2 gyógyszertár, 1 könyvár, 1 művelődési ház, 1 postahivatal, 1 OTP Bank fiók és 2 takarékszövetkezet található.