Budapesti agglomeráció

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A budapesti agglomeráció alatt Budapest fővárost és a körülötte kialakult településgyűrűt értjük, amelyhez hivatalosan 81 település tartozik. 2005-ben 2 421 831 fő élt a budapesti agglomerációban, ami Magyarország lakosságának egynegyedét jelenti.^[1]

Tartalomjegyzék

1 Meghatározás
2 Történelem
3 A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések
4 Források
5 Lásd még
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Meghatározás

Az agglomeráció lényege olyan településegyüttes létrejötte, amely egy központi szerepet betöltő városból (a jelen esetben Budapestből) és a körülötte fekvő településekből áll. E településeket számtalan gazdasági és társadalmi kapcsolat fűzi össze.

[szerkesztés] Történelem

Budapestnek kiemelkedő gazdasági, társadalmi és demográfiai szerepe van Magyarországon belül. Ennek a történelem során nemcsak természetes okai voltak, hanem ezt erősítette például az 50-es évek erőltetett iparfejlesztésének térbeli koncentráltsága. A szinte ellenőrizhetetlen népességnövekedést különböző adminisztratív intézkedésekkel, például Nagy-Budapest létrehozásával és a letelepedés korlátozásával próbálták ugyan mérsékelni, azonban az egymásnak ellentmondó célkitűzések szükségképpen vezettek lakáshiányhoz a városon belül és rendezetlen, szabályozatlan növekedéshez a környéki településeken.

A budapesti agglomeráció határait hivatalosan először 1971-ben jelölték ki. Ekkor 43 település került az agglomerációs gyűrűbe, összesen mintegy 340 ezer lakossal, melyek közül a 183 ezer aktív kereső kétharmada a fővárosban dolgozott.

A szuburbanizációs folyamat már az 1980-as években jelentős volt, ekkor főleg a magánvállakozók és a munkahelyhez nem kötődő értelmiségiek költöztek ki az agglomerációba. Az 1990-es években a motorizáció nagyarányú fejlődésével a középosztály alsó rétegei is bekapcsolódtak a szuburbanizációba. A Budapestre költözés és a szuburbanizációs kiköltözés az 1990-es évek elejétől Budapest lakossága számának stagnálásához, egyidejűleg az agglomerációs települések egy részének gyors ütemű fejlődéséhez vezetett. Az agglomerációban a magántőke-befektetés egyre jelentősebbé vált, ami esetenként párosul állami nagyberuházásokkal (pl. autóutak, Hungaroring). A helyi tanácsok helyébe lépő helyi önkormányzatok ugyancsak nagy segítséget nyújtanak az agglomerációs települések fejlődésében.