Iguanodon
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
Az Iguanodon az Ornithopodák alrendjébe tartozó növényevő dinoszaurusz nem, amely 120-140 millió évvel ezelőtt élt a korai kréta időszak barremian periódusától valanginian periódusáig, bár volt olyan faja is, amely már a késő jura időszakban élhetett. Az iguanodonok jellegzetessége volt a nagy, éles hüvelykujj-tüske, amelyet a ragadozók elleni védekezésre használhattak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Neve
Az Iguanodon volt az első dinoszaurusz, amelyet felfedeztek és a második, amely formálisan rendszertani nevet és leírást kapott. Nevét az iguana gyík spanyol nevéből (amely a karib iwana szóból származik) képezte Gideon Mantell 1825-ben, a fog jelentésű görög odon szó hozzáadásával. Eredetileg az "iguanosaurus" nevet találta ki, a végleges név a pap W. Conybeare javaslatára született, aki az Iguanodon és az élő iguana fogainak hasonlóságára hívta fela figyelmet.
[szerkesztés] Felfedezése
A történet szerint Gideon Mantell felesége találta az első Iguanodon fogat - ami hasonlított az iguana fogára, csak hússzor nagyobb volt - 1822-ben a Tilgate-erdőben, az angliai Cuckfieldben, Sussex megyében. Mantell úgy becsülte, hogy a teremtmény a 18 méter hosszúságot is elérhette.
Később egy teljesebb példányt találtak egy maidstone-i (Kent, Anglia) kőbányában és ezt 1834-ben Mantell Iguanodonként azonosította. Az ő leírása alapján születtek az első rekonstrukciók, a híres hibával, amely a szintén Mantell felesége által megtalált szarvval ruházta fel a dinoszaurusz orrát.
Az Iguanodon bernissartensis felfedezése Belgiumban 1878-ban azonban feltárta, hogy a korábban szarvnak hitt testrész valójában egy módosult hüvelykujj volt.
A sziklába ágyazódott maidstone-i lelet ma is látható a londoni Természettörténeti Múzeumban (Natural History Museum).
A legismertebb Iguanodon fajok maradványait főleg Belgiumban, Angliában, Németországban, Spanyolországban és Franciaországban találták, de hasonló állatok maradványai kerültek elő Tunéziában, Mongóliában, és az Amerikai Egyesült Államok Utah és Dél-Dakota államaiban.
A legnagyobb leletet mindmáig az 1878-ban, a belgiumi Bernissart egy szénbányájából felszínre került maradványok jelentik. A rekonstruált csontvázak közül néhányat már 1882-ben elkezdtek kiállítani. Ma Brüsszelben a Természettudományok Belga Királyi Intézetében (Royal Belgian Institute of Natural Sciences) található látványos kiállításuk.
[szerkesztés] Méretük, tartásuk
Benjamin Waterhouse Hawkins Iguanodon szobrai a Crystal Palace-nél, Sir Richard Owen elméletei alapján |
Kétlábú ábrázolás a 'tripod' tartás régi elmélete alapján a 20. század elejéről. |
Hosszuk 6-11 méter lehetett, átlagos súlyukat öt tonnára becsülték. A 19. század közepén még négylábon járó, szarvorrú állatokként képzelték el őket, a Bernissart csontvázak felfedezése után azonban már kétlábú jellegüket valószínűsítették.
Ekkor azonban még azt képzelték, hogy farkukat harmadik lábként maguk mögött vonszolták a földön. Ez a kép azóta változott és ma vízszintesebb tartású, de dominánsan kétlábú, merev farkú állatoknak ábrázolják őket.
[szerkesztés] Iguanodon fajok
- Iguanodon bernissartensis (neotype)
- Iguanodon anglicus (holotype)
- Iguanodon atherfieldensis
- Iguanodon dawsoni
- Iguanodon fittoni
- Iguanodon hoggi
- Iguanodon lakotaensis
A korábban Iguanodon orientalis néven ismert faj neve 1998-tól Altirhinus kurzanovi.
[szerkesztés] A népszerű kultúrában
- Rekonstruált Iguanodonok többször megjelennek a BBC Dinoszauruszok, a Föld urai (Walking with dinosaurs) című hatrészes sorozatában.
- A Dínó című Disney-film főszereplője is egy Iguanodon.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
Dinoszaurusz névmagyarázatok (angolul)