Kalisz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Kalisz**

Vajdaság	nagy-lengyelországi
Járás	Járási jogú város
Városjogok	kb. 1257
Terület	70 km²
Népesség	~110 000
Magasság	- m
Körzethívószám	+(48)62
Rendszám	PK

A szent család csodatévő képe a Szent József templomban

Polgárházak a piactéren

Városháza

Szent József templom éjszaka

Bank a Śródmiejska utcában

Kalisz (latinul Calisia, németül Kalisch, oroszul Калиш) – lengyel város a nagy-lengyelországi vajdaságban a Prosna folyó partján. 1975-1998. között a kaliszi vajdaság székhelye volt, jelenleg a kaliszi járás székhelye.

[szerkesztés] Története

A sok római importból származó lelet arra utal, hogy Kalisz környéke fontos központ volt a borostyán úton. Ez és Kalisz középkori nevének hasonlósága az ókori Calisiához, melyet a II. században az alexandriai Ptolemaiosz említett, vezetett ahhoz, hogy néhány történész a két helységet azonosította.

Megerődített várkapitánysági település a IX. századtól. A név a nagy-lengyelországban használt régi kał szóból ered, mely mocsarat vizes területet jelent. Magdeburgi mintájú városi privilégiumokat Kalisz kétszer kapott 1253-1260. között. A XIII. században önálló hercegség fővárosa. Az újkorban vajdasági székhely, posztókészítés és bútorkészítés, majd a XIX. században a fonóipar központja. Tudományos és egyházi központ. A közelben telepedett le a Csehországból emigrált cseh testvérek protestáns közössége. 1800-tól megszakítás nélkül működik a Wojciech Bogusławski által alapított szinház. A XIX. század elején a gazdasági reformokért kúzdő Kaliszi politikai párt székhelye.

1914. szeptember 7-én és 22-én, az I. világháború idején a várost csaknem teljesen lerombolták a Hermann Preusker őrnagy parancsnoksága alatt tevékenykedő német csapatok először tüzérségi tűzzel, majd a város felgyújtásával. A Wiatraczny dombon meggyilkoltak 80 polgári személyt. (800 túszt megtizedeltek). A német bizottság a várost ért veszteségeket 25 millió aranyrúbelre értékelte.

[szerkesztés] Kaliszi kalendárium

X w. – a megerősített város feltételezett újjáépítése,
1106 – Ferdeszájú Boleszláv uralja a várost,
1136 – Kalisz várispán székhelye,
1139 – zsidó letelepedés Kaliszban [1]
1190 – a kaliszi várat a hercegség fővárosának ismerik el,
kb. 1257 – Szemérmes Boleszláv sziléziai városi jogokat ad Kalisznak,
1282 – II. Przemysł megerősíti a városi jogokat,
1314 – I. Lokietek Ulászló a várost wajdasági központottá nevezi ki,
1343 – III. Nagy Kázmér a Német lovagrenddel békét köt Kaliszban
1426 – felépül a városháza magas tornyával,
1574 – Karnkowski prímás Kaliszba hívja a jezsuitákat,
1584 – jezsuita kollégium létesül,
1792 – hatalmas tűzvész csaknem az egész várost elpusztította, többek között a városházát és a várat is,
1793-1806 – Lengyelország második felosztása: Dél-Poroszország fővárosa,
1801 – szinház építése, melyben Wojciech Bogusławski játszott,
1806-1813 – Kalisz a Varsói hercegség tartományi székhelye,
1815-1914 – a város a kaliszi vajdaság székhelye, majd a Lengyel Királyságban kormányzósági központ (az orosz uralom alatt)? a XIX. század végétől a könnyűipar gyors fejlődése,
1902 – uruchomiono połączenie kolejowe Kalisza z Warszawą,
1914 – a porosz hadsereg bombázza, majd felgyújtja a várost, a 68 ezer fős lakosságból mindössze 5 ezer marad,
1918-1939 – Kalisz járási város, 1939-ben 89 ezer lakossal,
1925 – az új városháza megnyitása, a város újjáépítése,
1939-1945 – hitleri megszállás, a zsidó lakosság (kb. 30 ezer ember) megsemmisítése[2], a tömeges megtorlás és kilakoltatás a népességet 43 ezer főre fogyasztja,
1945-1975 – Kalisz újra járási székhely,
1975-1998 – Kalisz a kaliszi vajdaság fővárosa
1991 – a város ünnepéül június 11-ét jelölok meg (annak emlékére, hogy ezen a napon erősítette meg II. Przemysł a városi privilégiumokat),
1992 – kaliszi egyházmegye alapítása,
1997 – II. János Pál pápa látogatása a városban,
1999 – Kalisz járási jogú város lesz,

[szerkesztés] Műemlékek

Szakrális építészet

Szent Miklós katedrális
ferencesrendi kolostorépületek:
- Szent Szaniszló püspök temploma 1257-ből, gótikus, barokk tetővel
- gótikus kápolna
- XIV. századbeli kolostor, jelenleg barokk
- a kolostor falai, a városfal részlete, részben gótikus
benedekrendi kolostorépületek:
- vizitációs templom 1607-ből reneszansz, rokokó fetéssel
- 1622-ben épült barokk kolostor
- a templom mellett temető XVIII. századi falakkal, a francia katonák emlékoszlopa (1813).
- Kolosztorkapu, barokk
- barokk harangtorony
jezsuita helyőrségi templom (1595), barokk
Mária mennybemenetele társaskáptalan templom eredetileg gótikus, ma barokk bazilika (1353):
- gótikus szárnyasoltár (1500)
- rokokó mellékoltárok
- plébánia épület (1818), klasszicista
kolostor (1673):
- Szent József templom, barokk, rokokó berendezéssel, valamint a szent család csodatévő képéval
- katonák kápolnája
- barokk kolostor rokokó faajtókkal
- temető a templom körül barokk kápolnával
Lateráni kanonokok kolostora (1448.) gótikus
Szent Adalbert temploma, mely már a XI. században állt, fából épült, barokk oltárral

Temetők

temetők a Rogatkán:
- katolikus temető (1807)
- evangélikus temető XVII. század
ortodox temető (1787)
új zsidó temető[3]

Középületek

volt jezsuita kollégium (1582), klasszicizáló átépítés a XIX. század második feléből, jelenleg a poznańi vajdasági hivatal kihelyezett irodája
Városháza, neoklasszikus
volt tribunátus (1824), klasszicista
wrocławi sorompó (1822), klasszicista
volt vajdasági iskola (1819), klasszicista
idősek háza (1855)
Wojciech Bogusławski szinház

Erődítések

XIV. századi városfalak:
- Dorotka bástya

Laktanyák

d. Godebski iskola laktanyája a XIX század elejéről, klasszicista
d. katonai laktanya (1842), klasszicista
d. Kadét épület:
- díszszemle csarnok (1825)

Börtön

börtön a Tyńecen

Ipari épületek

Repphan gyár (1817), volt benedekrendi kolostor, klasszicista stílusban átépítve
Repphan posztógyára (1817) volt városi malom. A gyár felszámolása után vizierőmű, fürdő, jelenleg a Kaliszi Filharmonia és pizzeria.
Arnold Fibiger gyára, (1899), jelenleg Calisia gyár.
Modelan gyára, 1900 körül
Przechadzki gyára, 1824

Paloták

Puchalski palota (1830), klasszicista
Gnieznoi püspökök palotája

Lakóházak

zsidó negyed
a Fő Piactér, a Szent József és II János Pál tér valamint a Babina, Śródmiejska, Kazimierzowska, Zamkowa Grodzka utcák épületei

Hidak

Sándor kőhíd (II. Sándor orosz cárról elnevezve)

Régészeti emlékek

Zawód:
- IX-X. századbeli szláv vár maradványai
- Szent Pál társaskáptalan alapjai
- III. Öreg Mieszko síremlékének részei
Vár

[szerkesztés] Testvérvárosok

Erfurt, Németország

Heerhugowaard, Hollandia

Hautmont, Franciaország

Hamm, Németország

Kamenyec Podolszki, Ukrajna

Preston, Anglia

Martin, Szlovákia

Southampton, Anglia

Tongeren, Belgium

Adria, Olaszország

La Louviere, Belgium

Szentendre, Magyarország

Minszk – Frunzei városrész, Fehéroroszország

[szerkesztés] Főiskolák, egyetemek

Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im. Prezydenta Stanisława Wojciechowskiego|Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im. Prezydenta Stanisława Wojciechowskiego w Kaliszu [4]
Uniwersytet im. Adama Mickiewicza w Poznaniu, Wydział Pedagogiczno-Artystyczny w Kaliszu [5]
Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi, Wydział Zamiejscowy w Kaliszu [6]
Wyższa Szkoła Finansów i Informatyki im. prof. J. Chechlińskiego w Łodzi, Wydział Zamiejscowy w Kaliszu [7]
Akademia Ekonomiczna w Poznaniu, Ośrodek Studiów Zamiejscowych w Kaliszu [8]
Politechnika Poznańska, filia w Kaliszu
Wyższe Seminarium Duchowne w Kaliszu [9]
Lokalna Akademia Informatyczna [10]