Nagy-Küküllő vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Segesvár |
| Terület | 3.337 km² |
| Népesség | 148.826, 1910 |
| Nemzetiségek | németek, magyarok |
 |
|
 |
|
Nagy-Küküllő vármegye (németül: Großkokel; latinul: Küküllőensis, Kukoliensis): a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot. Csak a vármegye keleti részén található Persányi-hegység volt 948 méter magas. Legfontosabb folyói az Olt, a Nagy-Küküllő. A vármegye ásványi kincsekben igen gazdag volt. Északról Kis-Küküllő és Udvarhely vármegyék, keletről Brassó vármegye, délről Fogaras és Szeben vármegyék, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta.
[szerkesztés] Történelem
A vármegye 1876-ban alakult, amikor Küküllő vármegye két részre szakadt (a másik Kis-Küküllő vármegye). 1918-tól a vármegye területe Románia része. A vármegye nyugati része a romániai Szeben megye, keleti része Brassó megye, északi része pedig Maros megye területéhez tartozik.
[szerkesztés] Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 148.826 személy volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye hat járásra volt felosztva:
- Kőhalomi járás, székhelye Kőhalom
- Medgyesi járás, székhelye Medgyes (rendezett tanácsú város)
- Nagysinki járás, székhelye Nagysink
- Segesvári járás, székhelye Segesvár (rendezett tanácsú város)
- Szentágotai járás, székhelye Szentágota
|
|
|
|
Based on work by