Nemzetközi Űrállomás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Nemzetközi Űrállomás (angolul: International Space Station, rövidítve: ISS) egy emberes kutatóeszköz alacsony Föld körüli pályán, az egyik legdrágább és legnagyobb űreszköz az űrkutatás történelmében. A programban 16 ország vesz részt: Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kanada, Brazília és az ESA 11 tagállama. Brazília és Olaszország a NASA-val kötött külön szerződéssel is részt vesz.

Az űrállomás Föld körüli pályán kering kb. 360 km magasságban, amelyet alacsony földkörüli pályának is neveznek még. A légköri fékezőhatás és a pályamódosítások miatt a pályamagasság néhány kilométert változhat. Az űrállomás átlagosan 100 métert veszít naponta pályamagasságából. 92 percenként kerüli meg a Földet. 2003. december 1-jén végezte el a 33500. keringését a pályára állítás óta.

Sok tekintetben a Nemzetközi Űrállomás a korábban tervezett független űrállomások, az orosz Mir–2, az amerikai Freedom űrállomás és az európai Columbus laboratórium egyesítését jelenti, állandó emberi jelenléttel az űrben: legkevesebb két tagú személyzete volt 2000. november 2. óta.

Az űrállomást főleg az amerikai űrrepülőgépek, a Szojuz és a Progressz űrhajók szolgálják ki. Jelenleg is építés alatt áll, de már végeznek tudományos kísérleteket rajta. Az állomásnak mostani befogadóképessége három űrhajós. Eddig az állandó személyzetek minden űrhajósa amerikai vagy orosz volt. Az ISS-t ezenkívül sok űrhajós meglátogatta más országokból is (még két űrturista is).

A Nemzetközi Űrállomás elnevezés (orosz rövidítése MKSZ) nemzetközi egyeztetés során jött létre. Az első javasolt név az Alpha Űrállomás volt, amelyet az oroszok nem fogadtak el. Ez a név valami újat jelentett volna, holott ők már évekkel korábban egész űrállomássorozatot (Szaljut) indítottak. Az orosz javaslatú Atlant nevet az amerikaiak nem fogadták el, mert az óceánba elsüllyedt Atlantisz nevű kontinensre emlékeztetett. Még keverték volna az Atlantis űrrepülőgéppel is.

---

Tartalomjegyzék 1 Történet 2 Felépítés 2.1 Energiaellátás 2.2 Életfenntartó rendszer 3 Adatok 3.1 Egységek 3.2 Űrhajók 3.3 Törölt egységek 4 Lásd még 5 Külső hivatkozások 5.1 Magyar oldalak 5.2 Külföldi oldalak

[szerkesztés] Történet

Az ISS első modulját, a Zarját 1998. november 20-án indították Bajkonurból. 1998. december 4-én az Endeavour űrrepülőgép sikeresen Föld körüli pályára vitte a Unity nevű amerikai kikötőmodult is. A Zvezda lakómodul indítása egy évet csúszott, így csak 2000. július 12-én indították, és két hét múlva kapcsolták rá a már fenn lévő két modulra. Még abban az évben indították a Z1 rácselemet és a P6 napelemtáblát is. 2000. november 2-án érkezett meg az űrállomásra az első személyzet, William Shepherd (USA), Jurij Gidzenko és Szergej Krikalev (Oroszország). 2001 elején az STS-98 repülésen kapcsolták az állomásra az első kutatómodult, az amerikai Destinyt.

A 2003-as év meglehetősen gyászos volt az amerikai űrkutatás számára a Columbia űrsikló katasztrófája miatt, amely az amerikai űrrepülőgépekre kivetett repülési tilalmat, következésképpen a Nemzetközi Űrállomás építésének a megakadását is maga után vonta. Két és fél éven keresztül a személyzet váltását a Szojuz űrhajók, az utánpátlás szállítását a Progressz űrhajók végezték. A személyzet létszámát háromról kettőre csökkentették, ezért a kutatási lehetőségek is leszűkültek.

Az amerikai űrrepülőgépek repüléseit 2005 júliusában kezdték újra a Discovery STS-114 repülésével, de újabb egy évre halasztották el a következő indítást a startkor leválló törmelékek miatt. 2006. márciusban a programban résztvevő öt űrügynökség megegyezett egy új építési tervben, melynek alapján 2010-re fejezik be az űrállomás építését.

2006 júliusában a Discovery utánpótlást vitt az űrállomásra az STS-121 repülésen. 2006 szeptemberében az STS-115 repülésen felszerelték a P3/P4 rácselemet és napelemtáblákat, ezzel több éves kihagyás után tovább folytatódott az űrállomáson az építkezés.

Az Nemzetközi Űrállomás építéséhez 50 repülésre van szükség, ezekből 39 a Space Shuttle repülése. Ezeken kívül még kb. 30 Progressz űrhajóra van szükség utánpótlás szállítására.

[szerkesztés] Felépítés

A mostani tervek szerint a Nemzetközi Űrállomásnak 2010-ig tíz nyomás alatt lévő modulja lesz: Zarja, Zvezda, Destiny, Unity, Node-2, Node-3, Columbus, Kibo, MLM és RM. Ezekhez jön még néhány kisebb hermetikus egység: a Quest és Pirs zsilipkamra, periódikusan a MPLM, az ATV és a HTV, valamint két-két Szojuz és Progress űrhajó.

Az építés befejezésekor az ISS hermetikus térfogata 1200 m³ lesz, tömege 419 tonna, energiatermelése 110 kW, teljes hossza 108,4 méter, a modulok hossza 74 méter és hat fős személyzet dolgozik majd rajta.

[szerkesztés] Energiaellátás

Az ISS energiaforrása a Nap: a napfényt napelemtáblákat használva alakítja át elektromos árammá. Az STS-97 2000. decemberi repülése előtt az egyetlen energiaforrás a Zarja és a Zvezda modulra felszerelt orosz napelemtáblák voltak. Az orosz részleg felhasználása 28 volt dc. Az állomás többi részére az elektromosságot a rácsszerkezetre felszerelt napelemtáblák termelik 130 – 180 volt feszültséggel. Az energiát stabilizálják, 160 volton szétosztják és átalakítják 124 voltos felhasználói energiára. Az energiát konvertorok segítségével osztják meg az állomás két részlege között és ez fontos azóta, hogy törölték az orosz SPP egységet. Az orosz részleg függ az amerikai napelemektől és energiaellátástól. Boeing: Integrated Defense Systems – NASA Systems – International Space Station – Solar Power

[szerkesztés] Életfenntartó rendszer

Az ISS életfenntartó rendszere (ISS Environmental Control and Life Support System) szabályozza a légnyomást, az oxigénszintet, a vizet, a tűzoltást stb. A rendszer fő szerepe a levegő bíztosítása.

[szerkesztés] Adatok

[szerkesztés] Egységek

Egység	Jelzés	Ország	Indítás	Használat
Zarja	FGB	Oroszország	1998. november 20.	Kiszolgálómodul (áramellátás, pályamódosítás, raktározás)
Unity	Node-1	USA	1998. december 3.	Összekötő modul
Zvezda	SM	Oroszország	2000. július 12.	Az űrállomás első lakómodulja
Destiny	US.Lab	USA	2001. február 7.	Kutatómodul
Canadarm2	-	Kanada	2001. április 19.	Kutatómodul
Quest	-	USA	2001. július 12.	Zsilipkamra
Pirs	DC-1	Oroszország	2001. szeptember 15.	Dokkoló modul, zsilipkamra
Enterprise	-	Oroszország	?	Kereskedelmi célú kutató- és lakómodul
MLM	MLM	Oroszország	?	Dokkoló- és kiszolgáló modul
Node-2	Node-2	Európa	2007	Összekötő modul
Columbus	COF	Európa	2007	Kutatómodul
Node-3	Node-3	Európa	?	Összekötő modul
Kibo	JEM	Japán	2009	Kutatómodul
Kupola	-	Európa	2010	Megfigyelő modul
Russian Research Module	?	Oroszország	?	Kutatómodul
Science Power Platform	SPP	Oroszország	?	Napelemtáblák
European Robotic Arm	ERA	Európa	?	Robotkar
EXPRESS Pallet	-	Brazília	?	Kísérleti platform

[szerkesztés] Űrhajók

Űrhajó	Ország	Első indítás	Használat
Progressz	Oroszország	2000. augusztus 6.	Utánpótlás szállítás
MPLM	Olaszország	2001. március 8.	Utánpótlás szállítás
Automated Transfer Vehicle	Európa	2006	Utánpótlás szállítás
Space Shuttle	USA	1998. december 3.	Űrállomás egységek és utánpótlás szállítása
Szojuz	Oroszország	2000. október 31.	Személyzetszállítás, mentőűrhajó
H-2 Transfer Vehicle	Japán	?	Utánpótlás szállítás

[szerkesztés] Törölt egységek

A Nemzetközi Űrállomás néhány tervezett egységét pénzhiány miatt törölték.

Egység	Jelzés	Ország	Tervezett indítás	Használat
Interim Control Module	ICM	USA	2000. augusztus.	Pályaemelés
Habitation Module	US.Hab	USA	?	Lakómodul
Universal Docking Module	UDM	Oroszország	?	Dokkoló- és összekapcsoló modul
Docking and Stowage Module	DSM	Oroszország	?	Dokkoló és rakodó modul
Crew Return Vehicle	CRV, X-38	USA	?	Mentő űrhajó

[szerkesztés] Lásd még

• A Nemzetközi Űrállomás személyzetei

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar oldalak

• A Nemzetközi Űrállomás programjáról, történet, modulok

[szerkesztés] Külföldi oldalak

• A Nemzetközi Űrállomás különböző ügynökségek oldalain: NASA, ESA, Energia, JAXA, CSA, AEB
• A Nemzetközi Űrállomás építése terve képekben

Az Szovjetunió és Oroszország emberes űrprogramjai
Előző program: Mir	Következő program: Kliper
Vosztok | Voszhod | Szojuz | Szaljut | Apollo-Szojuz | Mir | Nemzetközi Űrállomás | Kliper

Az Egyesült Államok emberes űrprogramjai
Előző program: Space Shuttle	Következő program: Orion
Mercury | Gemini | Apollo | Skylab | Apollo-Szojuz-program | Space Shuttle | Nemzetközi Űrállomás | Orion