Azerbajdzsán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: nincs | |||||
 |
|||||
| Államforma | Köztársaság | ||||
| Főváros | Bakı (Baku) | ||||
| Hivatalos nyelv | azeri | ||||
| Elnök Miniszterelnök |
Ilhan Aliyev Artur Rasizade |
||||
| Függetlenség -Dátuma |
Szovjetuniótól 1991. augusztus 30. |
||||
| Terület - teljes - ebből víz |
111. 86 600 km² – |
||||
| Népesség - 2005. évi adat - népsűrűség |
91. 7.911.974 fő 90 fő/km² |
||||
| GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
87. 37 841 millió USD 4782 USD (??.) |
||||
| Pénznem | Manat (AZN) |
||||
| Időzóna • (NYISZ) |
– (UTC+4) - (UTC+5) |
||||
| Himnusz | azeri himnusz | ||||
| TLD | .az | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | AZ | ||||
| Hívószám | +994 |
||||
 |
|||||
Az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül: Azərbaycan Respublikası) a Független Államok Közösségének tagja. Azerbajdzsán perzsa eredetű neve eredetileg Perzsia északi részét, valamint Tabriz városát jelölte, jelentése feltehetőleg „tűz-templom” volt.
Az ország fennhatósága alá tartozó, örmény többségű Karabah Autonóm Terület fegyveres konfliktusok színtere.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Az ország területe csaknem Magyarországéval azonos. Északon a Kaukázus, északkeleten a dagesztáni hegyek, nyugaton a Kis-Kaukázus láncai találhatók. A két hegyvidék között a Kura-Araksz-síkság a Kaszpi-tengerig fut ki, majd északra fordulva keskeny tengerparti síksággá alakul.
[szerkesztés] Vízrajz
- Legjelentősebb folyók: Kura, Araksz, Szamur
- Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Mingəçevir-víztároló
[szerkesztés] Éghajlat
Az ország éghajlata a nyugati hegységben és az északi területeken szélsőségek között változik, míg a Kaszpi-tenger mentén kellemesnek nevezhető. Tavasz és nyár idején (április közepétől októberig) a hőmérséklet 20-30 °C között ingadozik, míg télen (decembertől márciusig) ennél jóval hidegebb van.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Történelem
Az egykor hatalmas országot a 19. században felosztották Perzsia (Irán) és Oroszország között. 1991-ben nyerte el újra függetlenségét a volt szovjet tagköztársaság. Területi viták és vallási háborúk dúlták fel a fiatal országot, amelynek gócpontja az örmények lakta Karabah terület volt.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 59 körzetre, 11 körzeti jogú városra és 1 autonóm köztársaságra oszlik.
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakossága: 7 911 974 fő (2005)
- Népsűrűség: 90 fő/km2 (2005)
- Születéskor várható élettartam: férfiak – 65 év, nők – 74 év
[szerkesztés] Legnépesebb települések
- Népesebb települések: Bakı (Baku) 1 149 000 fő (1 757 000 fő), Gəncə 281 000 fő, Sumqayıt 235 000 fő, Mingəçevir 91 000 fő, Şəki 63 000 fő, Naxçıvan 62 000 fő, Əli Bayramlı 61 000 fő, Xankəndi 55 000 fő
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- Népek: azeri (82,7%), orosz (5,6%), örmény (5,6%), egyéb (6,1%). Örmények a Hegyi-Karabahi részben laknak. Ez a terület vita tárgya Azerbajdzsán és Örményország között.
- Egyéb beszélt nyelv: orosz
- Vallások: mohamedán, ortodox, örmény katolikus.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
- Legfontosabb termesztett növények: szőlő, zöldség, búza, gyapot, dohány, gyümölcs, burgonya
- Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, kecske, szarvasmarha, sertés
- Bányászati termékek: kőolaj, földgáz, vas, bauxit
- Feldolgozóipar: kőolajfinomítás, vegyipar, vas- és acélgyártás, alumíniumkohászat, élelmiszeripar (tej- és húsipar), textilipar, elektrotechnika
- A Kaszpi-tenger partvidéke gazdag szénhidrogénekben, amelyeket a fejlett vegyipar dolgoz fel.
[szerkesztés] Külkereskedelem
- Kiviteli cikkek: kőolaj, földgáz, textiláru, szőlő
- Behozatali cikkek: feketeszén, gépek és berendezések
- Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Oroszország, Grúzia, Kazahsztán, Türkmenisztán, Irán
[szerkesztés] Közlekedés
- Vasútvonalak hossza: 2122 km
- Közútvonalak hossza: 24 981 km
- Repülőterek száma: 9
- Kikötők száma: 1
- Legfontosabb kikötők: Bakı, Sumqayıt, Lənkəran
- Nemzetközi repülőtér: Bakı
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
nem tudok ilyenről
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Azerbajdzsán.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Azerbajdzsán térkép
 |
Ez a földrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan | |
| Független Államok Közössége (FÁK) |  |
| Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán | |
Based on work by